Firka animáció V5.0

program felhasználói kézikönyve


Tartalom


Copyright

Ez a szokásos jogvédelmi rész.

Igen, szabadon másolhatod és terjesztheted is!

Copyright (C) 1998-2017 Fazekas László. All rights reserved.

Minden jog fenntartva. Ezen kézikönyv tartalma szabadon másolható, terjeszthető mind kinyomtatott, mind elektronikus információ formájában, amennyiben ezen műveletek eredményében teljes és változatlan formájában marad meg.

KORLÁTOZOTT GARANCIA

A Szerző az érvényes jogszabályok által megengedett maximális mértékben elhárít minden felelősséget bármilyen kárért, ideértve, de nem kizárólagosan a személyi sérülés okozásáért, az üzleti haszon elmaradásáért vagy egyéb anyagi veszteségből eredő károkért, amelyek ezen Szoftvertermék bármiféle felhasználásából erednek.

A Szerző fenntartja a jogot, hogy ezen kézikönyv tartalmát vagy a Szoftverterméket előzetes bejelentés nélkül megváltoztassa.

Ezen kézikönyv vagy részei és a szerző neve nem használható fel a Szoftvertermék reklámozására vagy az értékesítés bármilyen elősegítésére a Szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül.

A kézikönyvben szereplő védett nevek a hozzájuk tartozó tulajdonosok védjegyei.


Bevezetés

Ezen a részen kiegészítő tippeket és tanácsokat találsz.

A fontos szövegek vastagon szedettek, a billentyűzetről beírt szövegek pedig más betűtípussal szedettek.

A Firka program eredetileg a rajzfilmgyártás egyik munkafázisának, a mozgáspróbának támogatására készült. A rajzfilm készítésének egyre több munkafázisában jelenik meg a számítógép. Ez nem jelenti azt, hogy magát az alkotási folyamatot veszi át a gép - bár erre is vannak kísérletek, - hanem azt, hogy a rajzfilm iparban, amely mindig is magasszintű technikai hátteret igényelt, a korábban használatos módszereket felváltják a hatékonyabb, jobb végeredményt biztosító számítógépes megoldások.

A számítógépek teljesítményének rohamos növekedése ma már lehetővé teszi, hogy kisebb cégek vagy magánszemélyek elérhető áron tekintélyes teljesítményű számítógépet használhassanak. A számítógépes animáció ma már általánosan elterjedt a kisebb alkotócsoportok körében is. A 90-es évek első felében az Amiga számítógépek szolgáltak a mozgáspróba céljaira, ám ezek teljesítménye túlságosan alacsony volt ahhoz, hogy professzionális minőségű végterméket állíthassanak elő a segítségükkel.

Amiga-hívő, ne olvasd el ezt!

Az Amiga fejlesztése a 90-es évek közepén gyakorlatilag leállt, így az IBM kompatibilis PC számítógépek hamarosan utolérték, majd gyorsan túlszárnyalták az Amiga grafikus képességeit, miközben a cégeknél meglévő géppark állapota is meglehetősen leromlott.

Szükséges volt tehát egy korszerű mozgáspróba rendszer kifejlesztése, mely megfelel a jelenkori technika lehetőségeinek. Ennek olyannak kellett lennie, hogy az átállás megkönnyítésére a korábban használatos mozgáspróba programok adatait képes legyen fogadni és az egyre jobban elterjedő kifestőrendszerekkel is képes legyen együttműködni, valamint, figyelembe véve a számítógépek jövőbeni növekedését is, fokozatos fejlesztéssel a jövőben a kifestőrendszerek funkcióit is képes legyen megvalósítani.

A Firka program ilyen céllal készült. Kifejlesztése a mozgáspróba igényei alapján történt, a könnyű kezelhetőség és a filmek jeleneteinek közvetlen, kézzelfogható megjelenítése volt a Szerző legfőbb célkitűzése.

A programmal filmeket, azokon belül jeleneteket hozhatunk létre. A jelenetekhez egy vagy több expozíciós lista tartozhat, melyek a vetítés során az egyes képkockák tartalmát definiálják. Ez kép, hang és effekt adatokat jelent. Az expozíciós lista rétegekre osztott, ezeknek sorrendje meghatározó a vetítés szempontjából, például a feljebb lévő rétegek képtartalmának átlátszatlan részei takarják az alsóbb rétegek tartalmát. A rétegek száma nem korlátozott.

A jeleneten belül elhelyezett adatokra, képekre és hangokra csak a jeleneten belülről lehet hivatkozni. A jelenet expozíciós listái megoszthatják egymás között egyes rétegeiket, ekkor az egyik rétegbe írt változtatások a másik rétegben is megjelennek. A program a jeleneteit egy belső adatbázisban tárolja, de lehetőség van a jelenetek, valamint az egyedi képek és hangok különféle szabványos, más programok által is elfogadható formájú elmentésére és ilyen formátumú betöltésére.


1. fejezet

Milyen számítógépre van szükség?

Windows, Linux, OSX, vagy AmigaOS operációs rendszer,

PC vagy Amiga számítógép.

A program platformfüggetlen, ami azt jelenti, hogy viszonylag kis ráfordítással bármilyen számítógép típusra és bármilyen, grafikus kezelőfelülettel rendelkező operációs rendszerre adaptálható. Jelenleg Amiga, Unix (az X-Window-val, jelenleg csak Linux), Windows (XP, Vista, 7, 10 stb.) vagy Apple Mac OSX rendszerekre készült el.

Az Amiga változat az Amiga számítógépek szerény teljesítménye miatt professzionális célra nem alkalmas. Meglétének tesztelési és történeti okai vannak.

A számítógépnek lehetőleg korszerű, nagy teljesítményű gépnek kell lennie. A mikroprocesszor sebességét a belső órajel frekvenciájával szokás jellemezni, ezt gigahertzben (GHz) adják meg. Minél nagyobb ez az érték - egy típuson belül - annál gyorsabb lesz a számítógép. A Firka program képes kihasználni a többmagos számítógépek előnyeit is. A belső memória mérete is hatással van a teljesítményre, minél nagyobb a gép memóriája, annál több adatot tud nagy sebességgel feldolgozni.

Kamerás felvételhez Windows alatt szükséges egy Video for Windows (VfW) kompatibilis képfelvevő kártya vagy webkamera, Linux alatt pedig Video for Linux (V4L/V4L2) vagy gphoto2 kompatibilis eszköz használható. Az OSX-hez Quicktime kompatibilis eszköz szükséges. A Firka képes Firewire kamkordereket is kezelni, valamint kompatibilis a Blackmagic Design HD videóbeviteli kártyáival is (DeckLink, Intensity).

A kártyák típusairól bővebben a Függelék tájékoztat.


2. fejezet

Hogyan juthat a programhoz?

Töltsd le az Internetről...

A Firka program elsődleges beszerzési forrása az Internet. A web-en a

http://www.firkafilm.com

címről lehet letölteni a programot. A programot bárki, bármilyen időtartamig ingyenesen használhatja, ám az így használt program által készített jeleneteket csak a saját programpéldánya képes beolvasni, azokat nem lehet átvinni másik mozgáspróba rendszerbe. A program néhány, a professzionális munkát támogató szolgáltatása szintén nem használható az ingyenes változatban.

A weboldalon található egy kézikönyv a program utolsó változatához. Ha a programot az Internetről frissíti, célszerű a legutolsó kézikönyv változatot is letölteni.

Ahhoz, hogy a program szolgáltatásait teljeskörűen kihasználhassa, szükséges egy egyedi felhasználói azonosító kód. Ennek birtokában az Ön által készített jelenetek szabadon továbbíthatók a mások által használt mozgáspróba rendszerek felé. Az azonosító egy háromszor hét jegyből - betűkből és számokból - álló kód, melyet a program megfelelő helyén begépelve aktivizálhat. Ha a számítógépet hálózatban működteti, akkor lehetőség van több azonosító közös használatára is. Ekkor a jelenet adatbázist a program futó példányai közösen használhatják. Ebben az esetben annyi azonosító kódra van szükség, ahány programot egyidőben kíván futtatni a hálózatban. Alacsonyabb áron lehetséges kódokat vásárolni az olyan munkahelyekhez, ahol a jeleneteknek csak visszajátszása vagy szerkesztése történik.

A 2.1 verziótól kezdődően különféle kód alaptípusok léteznek. A kód beépítve tartalmazza a hozzáférési jogokat a program egyes szolgáltatásaihoz. Ezek az alaptípusok:

Vannak kedvezmények, érdeklődj!

Személyi mozgáspróba
    Egyéni felhasználók számára, hálózatban nem használható, nincsenek kameramozgások, nincsenek tömeges adatműveletek

    Ára: Átmenetileg nem kerül forgalomba

Professzionális verzió
    Profi animációs felhasználóknak és stúdióknak, teljes mozgáspróba eszköztár, kameramozgások, kifestő és renderelő funkciók, hálózaton is használható megosztott adatbázissal

    Ára: 1500 Euro

Hálózati vetítő
    Csak a Professzionális verzióval együtt, hálózatban működik. A digitalizáló, kifestő és kameramozgást szerkesztő funkciók tiltottak.

    Ára: Átmenetileg nem kerül forgalomba

Professzionális hálózati vetítő
    Hálózaton, csak a Professzionális verzióval együtt, jelenetek lejátszására és szerkesztésére használható. A Professzionális mozgáspróba minden funkciója használható, kivéve a digitalizálás és a kifestés.

    Ára: Átmenetileg nem kerül forgalomba

Ezek az árak bejelentés nélkül változhatnak.

Ha felhasználói azonosító kódot kíván vásárolni, vagy bármilyen kérdése van, vagy egy hardver eszköz használhatósága érdekli, forduljon bizalommal a program Szerzőjéhez:

Ez az ember készítette a programot, küldj mindent az itt megadott címekre...

    Fazekas László


3. fejezet

A program telepítése

Ne izgulj, meg tudod csinálni!

Először is ki kell választani a számítógépnek és az operációs rendszernek megfelelő letölthető adatcsomagot az Interneten. Töltse le ezt a saját számítógépére, és a letöltött fájlt az adott rendszerben máskor is alkalmazott módon tömörítse ki. Ha nem gyakorlott a kitömörítésben, küldjön egy e-mailt a Szerzőnek (kérem jelezze az operációs rendszer típusát), és néhány napon belül megkapja a program tömörítetlen változatát e-mailben.

A itömörítés után egy futtatható programot kap, ennek neve Firka (Firka.exe a Windows környezetben). Mellette talál még egy, a felhasználói jogokat ismertető szöveges fájlt - neve License. Talál továbbá egy fájlt, amely a telepítéshez szükséges kiegészítő adatokat, a kezelőfelület stílusait, nyelvi fordításokat stb. tartalmazza. Ennek a fájlnak a neve wupdate Windowshoz, lupdate Linuxhoz, és így tovább. Hozzon létre egy alkönyvtárat a program számára, és másolja bele a fájlokat. A program minden adatát, beleértve a jeleneteket is, ebből az alkönyvtárból kiindulva fogja tárolni. Ilyen módon egyszerűen lehet a program által felépített adatbázist más helyre áttelepíteni, vagy az alkönyvtár törlésével végérvényesen törölni. A program nem módosítja a rendszer beállításait, erre a program futásához nincs is szükség. A programot az alkönyvtár teljes tartalmának lemásolásával bármikor átviheti másik számítógépre, akár más típusra vagy más operációs rendszer alá is, csupán arra kell ügyelnie, hogy az egy Firka programot írja át a megfelelő rendszerhez tartozó futtatható változatra.

A telepítés után indítsa el a Firka programot. A legelső indításkor a program automatikusan létrehozza alkönyvtárában a szükséges adatokat, majd rákérdez a felhasználói azonosítóra:


Amennyiben már vásárolt UIC kódot tőlünk, itt írja be. Ha később tervezi a megvásárlását, folytathatja a munkát és később is beírhatja az azonosítót.

Ha van UIC kódja, az egy hivatalos nyomtatványon található és körülbelül így néz ki (ez egy érvénytelen kód):

5rf3edf-srkfwfr-7ax34eg

Az ablak alsó részén található három szöveges beviteli mező. A bal oldalira kattintva folyamatosan beírhatja a kódot, az elválasztó kötőjeleknél a beírás automatikusan a következő mezőre lép. A beírás után nyomja meg az Add it (Tárold) gombot. Ha félregépelte a kódot, azt a program érzékeli és egy hibaüzenet után kijavíthatja a beírt kódot.

Miután megadta az azonosító kódot, az ablak nem tűnik el, ekkor lehetőség van további kódok beírására is, ha egynél többet vásárolt.

Ugyanebben az ablakban beállítható a használt nyelv és a kezelőfelület stílusa is. Ha a számítógépben egynél több CPU mag van, beállítható a Firka által használt magok száma is. A program sok időigényes műveletet képes gyorsabban elvégezni, ha több magon dolgozhat párhuzamosan.

Az ablakból az Exit (Lépj ki) gombbal lehet kilépni.

Mivel az angol nyelvi változat mindenkor rendelkezésre áll - lévén a program beépített része - ezen kézikönyv szövege mindenkor az angol változat felirataira és üzeneteire hivatkozik, utána zárójelben megadva a magyar nyelv használatakor látható szöveget. A nyelv lecserélése azt jelenti, hogy a nyomógombok feliratai és a program üzenetei változnak meg, de a kezelőszervek elhelyezkedése és funkciója változatlan marad.

A Data sheet (Adatlap) gombbal a program aktuális konfigurációja ellenőrízhető.

A Code Manager (Kódkezelő) gomb megnyomására egy ablak jelenik meg a feltelepített UIC kódok listájával. Ezeket az UIC kódokat át lehet vinni egyik Firka példányból a másikba a különböző rendszerek között. Az Export to file (Kirakás fájlba)  gombbal egy meglévő UIC eltárolható egy fájlba. Az eltárolt UIC ezután letiltásra kerül. Egy UIC beimportálható fájlból az Import from file gombbal.

Van egy Performance test (Sebességteszt) gomb is, amivel a megjelenítő hardver sebessége ellenőrízhető.

A Display settings (Monitor beállítások) gombbal a megjelenítés színkorrekcióját lehet beállítani. A monitorokat általában az sRGB színtér megjelenítésére tervezik és a Firka szintén ezt használja. Két fő torzulás van, amit korrigálni lehet: a gamma és a tranziens (nagyfrekvenciás) torzulás. A gamma a monitor pixelek fényességének nemlineáris voltából következik, a tranziens torzulás pedig akkor látható, ha a kép soraiban nagyfrekvenciás komponensek találhatók (például vékony függőleges vonalak). Beállítható egy korrekció a munkaképernyő ablakaira és külön valamilyen külső megjelenítő eszközre (mint a MovieMachineII Linux alatt, amikor a kép megjeleníthető egy video monitoron is, vagy videora rögzíthető). Ebben az ablakban be- és kikapcsolható a teljes képernyős megjelenítés átirányítása a külső eszközre a Fullscreen on external device (Teljes kép külső eszközre) kapcsolóval. Ha ez ki van kapcsolva, a teljes képernyős vetítés is az ablakos vetítés beállításait használja, és a kép az ablakokat takarva, a monitoron jelenik meg.

A színkorrekció a Color correction enabled (Színkorrekció bekapcsolva) kapcsolóval aktivizálható. Ha ez be van jelölve, a színkomponensek minimális, középső és maximális értéke valamint a tranziens torzítás beállítható. A szines csíkokkal ellenőrízhető a beállítás, ez akkor helyes, ha minden színkomponens minden mezője azonos árnyalatúnak tűnik.

A gcnf fájlt a rendszered beépített szövegszerkesztő (editor) programjával szerkesztheted, ilyen pl. a WordPad a Windowsban.

A program var alkönyvtárában található egy gcnf nevű szövegfájl. Ebben a fájlban állítható be néhány különleges paraméter.

Ha Windows és Linux operációs rendszert egyaránt használ a számítógépén, átirányíthatja a hozzáférési útvonalakat a Windows partícióra Linux alatt, tehát használhatja ugyanazt az adatbázist - és ugyanazt az azonosító kódot, ha vett ilyet - mindkét rendszer alatt. Vagy hálózatok esetén, az adatbázist egy kijelölt számítógépen tarthatja, és a többi gép a hálózati fájlrendszeren keresztül érheti el az adatokat. A hozzáférési útvonalak átirányításához (először állítsa be a szükséges partíciók megosztási jogait, illetve mount-olja a szükséges DOS vagy Windows partíciókat Linux alatt), írja be a következőt a var alkönyvtár gcnf fájljába:

path [teljes elérési útvonal a másik programpéldány alkönyvtárához]

Például, Windows alatt, itt egy átirányítás egy másik számítógépre, melynek neve Adatok, ahol a Firka.exe program a C:\Program Files\Firka alkönyvtárban található, és ez a C: meghajtó a hálózaton ADC néven van megosztva:

path //Adatok/ADC/Program Files/Firka

Amennyiben, például szkennelt képeket használ, ezek nagyon nagy méretűek is lehetnek. Egy ilyen kép kezelése sok memóriát és időt igényel. Az ilyen képek feldolgozásakor bekapcsolható egy merevlemezes háttértároló (cache). Amikor a program megkap egy képet, megvizsgálja annak tömörített méretét (a pixeles felbontást és a memóriafoglalást) és ha az nagyobb a beállított határnál, a képet kicseréli egy kisebb felbontású változatára, az eredeti képet pedig eltárolja egy fájlban. Hálózatokon a háttértároló helyi merevlemezen legyen, ne a szerveren a gyorsabb működés érdekében. Ennek a lehetőségnek az engedélyezéséhez (alapértelmezésben tiltva van) írja be a következőt a gcnf fájlba:

cache [max. pixelek] [max. bájtok] [a cache alkönyvtár teljes elérési útja]

A méretparamétereknél használható a K (Kilo) és az M (Mega) utótag. A bájtokban megadott érték egy kép maximális tömörített mérete, ami a bonyolultabb tartalmú képek kezelésére van hatással.

Például, beírható Windows alatt:

cache 500K 50K C:\Program files\Firka\cache

A program elindulása után egy keskeny vízszintes ablak marad a képernyőn. Ennek nyomógombjaival (Scenes..., Editor, Showroom, About, Exit, magyarul Jelenetek, Szerkesztő, Bemutató, Rólam, Kilépés) érheti el a program szolgáltatásait. Ez az ablak a program futása alatt mindvégig rendelkezésre áll, az ablak bezárása egyben a programból való kilépést is jelenti. Nevezzük ezt az ablakot Alapablaknak.


Mivel a program legelső változata Linux környezetben született, ez rányomja bélyegét a program egész kezelőfelületére. Windows felhasználóknak szokatlanok lehetnek a program kezelőszervei, de gondoljanak arra, hogy ez egy egységes, számítógéprendszertől független kezelőfelület, amely ugyanúgy jelenik meg minden változatában.


4. fejezet

Egy jelenet létrehozása



Az első indításkor a program létrehoz egy demonstrációs célú mozit. Egy jelenet létrehozásához kattintson a Scenes... (Jelenetek) gombra. Egy ablak jelenik meg, amely tartalmazza az aktuális mozi jeleneteinek listáját a Scenes (Jelenetek) címke alatt. Az első indítás után ez a lista még üres.




Az ablak jobb oldalán egy rejtett lista található a kijelölt jelenet expozíciós listái számára X-Sheets (Expo-listák) címke alatt. Ez azért rejtett, mert általában egyáltalán nem szükséges használni, de megjeleníthető, ha az ablak jobb szélénél található méretező csíkot elhúzza balra. A listaoszlopok alatt szintén gombok láthatók. Ezekkel a gombokkal lehet műveleteket végezni a jeleneteken. Az expo-listák oldalához tartozó gombok alaphelyzetben rejtve vannak, a megjelenítésükhöz kattintson a lista alatti vékony gombra.



Egy új jelenet létrehozásához először írjon be egy nevet a számára a Name: (Neve:) beviteli mezőhöz. Először kattintson rá, majd írja be például: Első jelenet. A Scenes (Jelenetek) listaoszlop alatti New (Újat) gombra kattintással már létre is hozta az új jelenetet. A jelenet egy üres expozíciós listát is létrehozott, mely megjelenik a jobb oldali listában, ha az látható.


A jelenetek listájának van egy fejléce, melyen a Name (Név), Modified (Módosítva), Created (Létrehozva), Mark (Jel) mezők találhatók. Ezek a lista oszlopai. A mezők szélessége a köztük lévő elválasztó vonalak áthelyezéséve változtatható. Valamely mezőre kattintva a hozzá tartozó listaoszlop szerint lesz a lista sorba rendezve. Ezt a mező jobb szélénél a háromszög jel mutatja. A mezőre újra kattintva a sorrend a visszájára fordul, ezt a háromszög jel megfordulása is jelzi. A Name (Név) mezőt kijelölve ABC szerinti sorrendet, a Modified (Módosítva) mezővel a módosítás dátuma szerinti sorbarendezést kapunk, és így tovább.

A jelenetek ablakának alján találja a jelenetekkel végezhető műveletek gombjait. A New (Újat) gombbal lehet új jelenetet létrehozni. Ehhez először írjon be egy nevet a Name: (Neve:) mezőbe. A Rename (Nevezd át) gombbal lehet a kijelölt jelenet nevét megváltoztatni, a Duplicate (Duplázd meg) egy másolatot készít, a Delete (Töröld) pedig törli a jelenetet. Use the Info button to query the parameters of a scene. Az Info (Adatlap) gombbal lekérdezhetőek a kiválasztott jelenet adatai.

A Marking (Jelölés) gombot használva, illetve a bal egérgombbal a listán, a jelenetek neve előtti kis jelzés helyére kattintva kapcsolhatók ki és be a jelenetek kis jelző négyzetei. Ha ezekkel következetesen a jelenetek utolsó verzióit jelöli, akkor a Marked scenes only (Csak a megjelölt jeleneteket) kapcsolóval elrejthetők a listáról a jelenetek korábbi változatai.

Egyes gombokhoz a programban egy opcionális menü is tartozik. A gomb normál gombként viselkedik ha rákattint. A menü csak akkor jelenik meg, ha az egérgombot lenyomva tartva az egeret leviszi a gombról. Az ilyen menüvel rendelkező gombokat egy kis háromszög jelöli a jobb alsó sarkukban. Általában a menü első elemének funkciójával azonos, ha a bal egérgombbal, míg a másodikkal, ha a jobb egérgombbal kattint a gombon a menü használata nélkül.

Ebben az ablakban a New scene (Új jelenet)  és a Marking (Jelölés) gombok rendelkeznek menüvel:


A New scene (Új jelenet) gomb esetén a Next (Következőt) művelet - ugyanez a funkció a menü használata nélkül, a jobb egérgombbal kattintva a gombra is elérhető - először hozzáad egyet a Name: (Neve:) mezőben található név numerikus részéhez, ezután létrehoz egy új jelenetet az így kapott néven. Ez nagyon hasznos, ha több jelenetet kell egyszerre gyorsan létrehozni.

A Marking (Jelölés) gomb menüjében, a Set marker, Clear marker és Invert marker (Kapcsold be a jelölést, Kapcsold ki a jelölést, Fordítsd meg a jelölést) elemek a kis jelzés kezelésére szolgálnak a jelenetek nevei előtt. A Remake thumbnails (Készíts bélyegképet) menüpont újraszámolja a kijelölt jelenetekhez tartozó kis képeket. Például erre akkor lehet szükség, ha megváltozik a mozi képmező formátuma. Az Add notes (Jegyzet) a Name: (Neve:) mezőbe írt szöveget hozzárendeli megjegyzésként a jelenethez. A megjegyzés egy buborékban olvasható ha az egeret a jelenet neve fölé viszi a listában. A többi elem (NONE, LAYOUT (SEMMI, LAYOUT)  stb.) segítségével a jelenetek aktuális állapotát lehet megadni.

A Load file (Fájlból) és a Save to file (Tárold fájlba) gombokkal külső jelenetfájlok tölthetők be, illetve menthetők ki különféle formátumokban. A betöltés elvégezhető a munkaasztal húzd és ejtsd (drag and drop) funkciójával is: dobja rá a fájlok ikonjait a Scenes... (Jelenetek) ablakra.

Egynél több jelenetet is kijelölhet valamely művelethez egyidejűleg, ha rákattint az első jelenetre, és végighúzza rajtuk az egeret lenyomott gombbal. A jelenetek egyenként kijelölhetők a Ctrl + bal egérgomb használatával, a Shift + bal egérgomb pedig a kurzor és a kiválasztott jelenet között jelöli ki az összes jelenetet. Az így kijelölt jeleneteknél egy sorszámozás is megjelenik.

A jelenet expo-lista ablakának megnyitásához kattintson az Edit scene (Jelenet szerkesztése) gombra.




Az expozíciós lista ablak

Ebben az új ablakban sorok és oszlopok látszanak, a vízszintes, számozott sorok jelentik a jelenet képkockáit, a függőleges oszlopok pedig a rétegek. Ez a hagyományos expozíciós lista. A bal szélső réteg van legalul, ennek a képek összeszerkesztésénél van jelentősége, mert a felsőbb rétegek tartalma takarja a lejjebb levő rétegeket.

Kezdők, kövessétek a Próba részek utasításait, ez egy egyszerű mód a program használatának elsajátítására.

Próba

    1. Kattintson a Scenes... (Jelenetek) gombra az Alapablakon. Egy új ablak jelenik meg.

    2. Kattintson a Name: (Neve:) mezőre az egérrel. Írjon be a billentyűzettel egy nevet.

    3. Kattintson a New scene (Új jelenet) gombra a Scenes: (Jelenetek) lista alatt. Egy új jelenet jelenik meg a listán a beírt névvel.

    4. Kattinson az Edit scene (Jelenet szerkesztése) gombra hogy megnyissa az új jelenet expozíciós listájának ablakát.


5. fejezet

Mozik használata



Egy film jeleneteit a programon belül alkönyvtárakba lehet rendezni, ezeket nevezzük moziknak. Egy mozinak vannak olyan beállításai, melyek az összes jelenetére közösen vonatkoznak. Ezeket nem jelenetenként lehet beállítani, hanem az egész mozira érvényesek. Ilyen paraméter a kép alakja, alapértelmezett felbontása, vetítési sebessége. Az egyes felhasználók hozzáférését is be lehet a mozikra állítani.

A mozik ablakát az Alapablak legelső gombjával lehet előhívni. Ezen a gombon mindig az aktuálisan kiválasztott mozi neve látható. A Scenes... (Jelenetek) ablak a kiválasztott mozi jeleneteit listázza. Ha a mozik ablakában kiválaszt egy másik mozit, a jelenetek ablak is átvált annak a jeleneteire.

Az ablakban alaphelyzetben a mozik listája alatt egy More control (További beállítások) gomb látszik. Erre kattintva megjelennek a kiválasztott mozi beállításai is:



A mozi jelszóval is védhető az illetéktelen módosítás ellen!

Egy új mozi létrehozásához először írja be annak nevét a Name: (Neve:) mezőbe, majd kattintson a New (Nyiss újat) gombra. A New (Nyiss újat) gombnak menüje is van, amellyel többféle szabványos film formátum közül választhat. Alapértelmezésben az új moziba az aktuálisan kiválasztott mozi beállításai másolódnak át. Ha a mozinak egy jelszót is megad a létrehozása előtt a Password: (Jelszó:) mezőben, akkor a mozi beállításai és jelenetei csak akkor lesznek később hozzáférhetők, ha ezt a jelszót előzőleg a felhasználó beírja a Password: (Jelszó:) mezőbe.

A Delete (Töröld) gombbal a mozi törölhető. Ez nagyon veszélyes művelet, a mozi összes jelenete is visszavonhatatlanul törlésre kerül ilyenkor.

A Rename (Nevezd át) gombbal a mozi neve, valamint menüjén keresztül a beállításai is megváltoztathatók. Az átnevezéssel jelszót is megadhat egy azidáig nem védett mozinak. A gomb menüje tartalmaz egy Clear password (Töröld a jelszót) lehetőséget is, ha meg akarja szüntetni egy mozi jelszavas védelmét.

A Cleanup (Takarítsd) gomb eltávolítja a jelenetek biztonsági másolatait a moziból. Ezek a jelenetek utolsó előtti változatai. A művelet körülbelül a lefoglalt lemezterület felét szabadítja fel, így jól használható, ha a merevlemez betelt és szükség van szabad helyre a lemezen.

A Frames/sec: (Kocka/mp.:) mezőben adható meg a mozi vetítési sebessége. Tizedesjegyek is használhatók. Ez alatt a Field shape: (Képalak:) tolókával és a Width: és Height (Szélesség: és Magasság:) mezőkkel adható meg a filmformátum alakja és alapértelmezésű pixeles felbontása. Ezeknek és a további paramétereknek a megváltozása azonnali, nem szükséges érvényesítésükhöz a jelenet átnevezése.

Ha a Marker follows scene creation (A jelzés átmegy az új jelenetbe) be van kapcsolva, és új néven ment el egy meglévő jelenetet, a régi jelenet előtti kis pont jelzés törlődik és az új jelenet lesz megjelölve. Az új jelenet megkapja a régi állapot jelzését (LAYOUT stb.) is.

A további tolókák: Pixel sharpness:, Final unfocus:, Added noise:, Interlace filter: (Pixel élesség:, Eléletlenítés:, Hozzáadott zaj:, Váltottsor szűrő) a végleges minőségű renderelés paraméterei, általában nincs szükség a módosításukra.

Az Extra gamma correction (Külön gamma korrekció) paraméter beállításával egy színkorrekciót állíthatunk be a mozi renderelt képkockáihoz.

A Load settings és Save settings (Állapot betöltés és Állapot eltárolás) gombokkal fájlból tölthetjük be és fájlba menthetjük a mozi beállításait. Ez a kimentés a mozi szintű színpalettákat is hordozza. A palettákról bővebben a 11. fejezetben olvashat.


Próba

    1. Kattintson a legelső gombra az Alapablakon. Egy új ablak jelenik meg.

    2. Kattintson a Name: (Neve:) mezőre az egérrel. Írjon be a billentyűzettel egy nevet.

    3. Kattintson a New (Nyiss újat) gombra. Egy új mozi jelenik meg a listán a beírt névvel.

    4. Állítsa be a mozi a vetítési sebességét, a képmező alakját és febontását.


6. fejezet

Jelenet betöltése és vetítése


A program legelső indításakor létrehoz egy üres mozit (Untitled vagy Névtelen néven). A program weboldaláról demonstrációs jeleneteket is lehet letölteni.

Kattintson a Load file (Fájlból) gombra a Scenes... (Jelenetek) ablakban. Egy fájlkezelő ablak jelenik meg, melynek felső sorában a Path: (Útvonal:) mezőbe írja be azt az útvonalat, ahol a példajelenetek találhatók. Ha a fájl nevére kétszer rákattint, vagy ha a kiválasztott fájlra, majd a Load (Töltsd be) gombra kattint, a jelenet betöltődik. Ekkor a program felajánlja, hogy felülírja az adatbázis kijelölt elemét, vagy egy új jelenetet hoz létre, vagy esetleg a fájlt önmagában lehessen szerkeszteni. Válassza ez utóbbit az Examine (Önmagában) gombra kattintva. A jelenet expozíciós listája megjelenik.

A vetítő megnyitásához kattintson a Play (Vetítő) gombra az expozíciós lista ablak bal felső sarkában.


A Vetítő gomb

Egy ablak jelenik meg, melyben az expozíciós lista kurzoránál található képkockát láthatja.



A Play (Vetítés) gomb (háromszög piktogram) elindítja a vetítést a jelenet kezdetétől, a Continue (Vetítés folytatása) gomb (vonalka-és-háromszög piktogram) pedig az aktuális pozíciótól folytatja a vetítést. A vetítést a Stop (Állj) gombbal (négyzet piktogram) állíthatja le. Ha a vetítés áll, a megjelenített expo-lista pozíció áthelyezhető a hosszú tolókával vagy az alul középen található numerikus beviteli mezőre kattintva, annak átírásával is. A sorszám melletti kis háromszög nyilak lenyomásával a beállított sorszámot növelheti vagy csökkentheti. Ugyanez megtehető az egérgörgővel is, ha az egeret a beviteli mező fölé viszi.

A + és - gombokra kattintva egy kockával léptetheti a kijelzett pozíciót. Ugyanerre szogálnak a billentyűzeten a kurzormozgató gombok is. A billentyűzet Home és End gombjai a jelenet elejére vagy végére léptetnek. A Szóköz billentyűvel a vetítés folytatható illetve megállítható. Ebben az ablakban szintén talál egy kis méretező gombot a jobb oldalon. Ha balra vontatja, egy listamező jelenik meg a négyzettől jobbra. Ha a vetítés áll, itt a kijelzett képkockán látható rétegek tartalmát láthatja. Egy rajz nevére kattintva a listában, a kijelölt rajz a kijelzett képen kiemelésre kerül. Ha kétszer rákattint a listára, a kiválasztott réteg tulajdonságait beállító ablak jelenik meg.

A lejátszás pozíciója és az expozíciós lista kurzora össze vannak kapcsolva. Ha változtatja a pozíciót a vetítő ablakban, az expozíciós lista kurzora követi a mozgást, ha egymás mellé helyezi a két ablakot, követni tudja a jelenetbeli pozíciót az expo-listában is. Ha az expozíciós listában megy arrébb a kurzorral, a vetített képkocka úgyszintén követi az elmozdulást. Ha valamit átír a listában, réteget tilt vagy engedélyez, a vetítő ablakban a kijelzés azonnal követi a változtatásokat.

Vetítés közben az ablak jobb oldalán található két kis négyzet villogása jelzi, ha a vetítés kiesik a szinkronból. Ha csak a bal oldali villan fel, az azt jelenti, hogy egy mozgásfázis vetítése későn kezdődött, de még nem ért bele a következő fázisba. Ha mindkettő felvillan, az azt jelzi, hogy a program elhagyott egy vagy több mozgásfázist a vetítés közben.

Az ablak bal alsó részén található rövidebb tolókával a vetítés sebességét lehet változtatni a névleges sebességhez képest gyorsabbra vagy lassabbra. A tolóka közepénél található kis háromszögre kattintva visszaáll a névleges vetítési sebesség. A tolóka mellett az aktuális sebesség látható kocka per másodpercben és a névleges sebesség százalékában is kifejezve.

A Full screen (Teljes képernyő) kapcsolóval a kijelzést a teljes képernyőre kapcsolhatja. A Firka úgy is konfigurálható, hogy a teljes képernyős kijelzés egy külön hardver kijelzőre történjen, alapesetben azonban a teljes képernyős kijelzés ugyanarra a monitorra kerül, amelyen a vetítő ablak is található.

A Render before play (Előbb rakd össze) kapcsoló akkor használható, ha egy jelenet nagyon bonyolult és emiatt a program nem képes azt pontosan lejátszani. Ha bekapcsolja, akkor vetítés előtt egy külön fázisban összerakja a vetítendő képet, így a vetítés kevésbé terheli a számítógépet.

A Play in cycle (Ciklikusan vetítsd) kapcsoló bekapcsolt állapotánál a jelenet végére érve a vetítés újraindul az elejétől, különben a vetítés megáll az utolsó kockánál.

A Final quality (Végső minőség)  menü segítségével egy képkocka vagy az egész animáció renderelhető le jó minőségben. A végső minőségű renderelés nagyon lassú lehet, ezért a funkció magától bekapcsolja a Render before play (Előbb rakd össze) opciót.

A To file (Fájlba) gombbal renderelhető az aktuális képkocka egy fájlba. Ugyanez ki is nyomtatható a Print (Nyomtasd) gombbal.

Egyéb tulajdonságok is beállíthatók, ha a Settings... (Beállítások..) gombra kattint. Egy új ablak jelenik meg, további kapcsolókkal.


A vetítés beállításainak ablaka

A Picture sub-layers (Kép alrétegek) részben a képek belső alrétegeit lehet engedélyezni vagy letiltani. Egy kép alak legfeljebb nyolc belső alréteget tartalmazhat. Például, kikapcsolhatja a figurák kifestett részeit, hogy csak a körvonaluk legyen látható.

Az Enabled effects (Engedélyezett effektek) részben egyes effekt típusok kikapcsolhatók, hogy növelni lehessen a megjelenítés sebességét:

A Fade and color distortions (Áttűnés és színtorzítások) kapcsoló letiltja az áttűnési és színezési effektek (Vörös, Zöld, Kék, Alfa) vetítését.

Ugyanígy, az Unfocus and blur (Életlenítés és elmosódás) kapcsolóval a kép eléletlenítő effektek vetítése tiltható.

A Soundtrack filters (Hangsáv szűrések) részben letilthatók azok a hangok, melyek meg lettek jelölve a beszéd, zene vagy zörej tulajdonságok valamelyikével.

A Real time (Valós időben) kapcsoló bekapcsolt állapotában a vetítés sebessége szigorúan igazodik a beállítotthoz, még akkor is, ha emiatt mozgásfázisokat kell elhagyni. Kikapcsolt állapotában minden mozgásfázist levetít, de a vetítés emiatt lelassulhat. Ez a jelenetben lévő hang nyávogásához vezethet, ezért célszerű ezt a kapcsolót bekapcsolva hagyni.

Az Optimal frame size (Optimális képméret) kapcsoló a kijelzett képet úgy állítja be, hogy minden képpont látszódjon, de a kép a lehető legkisebb mértékben legyen felnagyítva. Ez akkor hasznos, ha fontos, hogy a képet a mozira beállított képmezővel azonos felbontásban nézhesse.

Amennyiben a merevlemezen háttértárat használ a képek számára, a Original pictures (Eredeti képekkel) kapcsolóval kényszerítheti ki az eredeti, háttértárbeli képek használatát a csökkentett felbontású változat helyett.

A Checkered background (sakktábla háttér) kapcsolóval a kép fehér háttere helyett egy kockás mintázat jelenik meg, mellyel ellenőrízhetó a rétegek átlátszósága.

Ha a Frame counter (Kockaszámláló) kapcsoló aktív, egy kockaszámláló jelenik meg a kijelzett kép alsó részén. Ez akkor is hasznos, ha teljes képernyőn történik a vetítés. Egy menüvel lehet beállítani a számláló megjelenésének stílusát.

A Clappers (Csapó) bekapcsolt állapotában a vetítés kezdetekor a jelenet előtt egy másodpercig egy beállítóképet vetít, mely szürkeskálát, színskálát, valamint a mozi, a jelenet és az expo-lista nevét és a kockaszámot mutatja. A vetítés végén az utolsó kocka helyett egy üres fekete képkocka marad kimerevítve.


Csapó a vetített jelenet adataival

A Safety frames (Biztonsági keretek) kapcsoló látható kereteket mutat a kép szélei mentén. A fontos képtartalom, különösen a felirat általában nem lóghat ki ezekből a keretekből, hogy elkerüljük a televízió képernyők széle által okozott levágást.


Biztonsági keretek 4:3-as arányú belső résszel

A View: (Nézet:) menüvel különféle szines megjelenítési módok állíthatók be. A kép Colored, Grayscale, Red, Green, Blue (Színes, Szürke, és Vörös, Zöld, Kék komponens) változatban is megnézhető.

Beállítható a megjelenítés minősége is a Visual quality: (Renderelés:) menüvel is. Ennek három minőségi fokozata van, de ezek mindegyike csak vázlatminőség. Esetileg jó minőségű, de lassú rendereléshez a Final quality (Végső minőség) menügomb használható a vetítő ablakban.

Szereoszkópikus térhatású jelenetnél lehetséges a sztereo megjelenítés beállítása a Stereoscopic: (Sztereo nézet:) menüvel. Ha a monitor képes a sztereo megjelenítésre, beállíthatja annak interlace sztereo formátumát, vagy használhat anaglif színszűrős szemüveget, például vörös-kék fajtájút. Vannak üzemmódok a szemtengely keresztezéses nézési technikához is.

Próba

    1. Nyissa meg a Scenes... (Jelenetek...) ablakot.

    2. Kattintson egy meglévő jelenetre a jelenetek listáján.

    3. Kattintson az Edit (Szerkesztés) gombra. A jelenet expozíciós listája megjelenik.

    4. Kattintson a Play (Vetítő) gombra az expozíciós lista ablakában. Egy új ablak jelenik meg.

    5. Kattintson a kis háromszöget ábrázoló gombon (a Play funkció szokásos ábrája), hogy levetítse a jelenetet.


7. fejezet

Felvétel kamerával


Nyissa meg az expozíciós lista ablakot és kattintson a Record (Felvétel) gombra a bal felső sarokban. Egy újabb ablak jelenik meg, mellyel a számítógéphez kötött videokamera vagy szkenner segítségével képeket digitalizálhat. Az ablak bal felső részén a kamera képét láthatja.


A felvétel ablak

A jobb oldali felső Exit (Lépj ki) gombbal léphet ki az ablakból. A Pictures, Sounds és Camera (Kép, Hang és Kamera) fülekkel lehet az ablak különböző szerkesztési módjai közt váltani. A kamerás felvételhez a Pictures (Kép) fül kell legyen kiválasztva, valamint a Felvétel gomb az ablak jobb oldali részének alsó felében. A fülek alatt egy lista található, melyben a felvett rajzok neveit láthatja. Ha a Show images (Mutasd a rajzokat) kapcsoló bekapcsolt állapotban van, akkor a listában indexképeket is láthat.


A jobb oldali lista alatti kezelőszervek

A lista alatt egy Path: (Útvonal:) nevű szöveges beviteli mező helyezkedik el, melyben jelenleg egy / jel található. Ez azt az alkönyvtárat jelenti, amelybe a jelenet adatbázisán belül a felvett rajzok kerülnek. Ez alatt található az Image: (Alak:) beviteli mező, ahová a felvenni kívánt rajz nevét kell beírni. Alaphelyzetben itt az a1 név található, mint egy szokásos név az első fotózandó képhez.

A Shutter: (Fotózás:) menü segítségével megadhatjuk, hogy milyen képi vagy hang effekt jelezze az exponálást.

Ezek alatt, az Onion: (Héj:) kapcsoló engedélyezi a hagymahéj (onion skin) üzemmódot, melyben a megjelenített képpel együtt láthatók a listában azt megelőző és követő képek is. Ez különösen stop motion animáció felvételekor lehet hasznos. Az Onion: (Héj:) kapcsolójára a jobb egérgombbal kattintva kapcsolható be a szines üzemmód. Ekkor az előző képek piros, a következők kék árnyalatú elszínezést kapnak. Ekkor a kapcsoló másmilyen alakú lesz. Az Onion: (Héj:) kapcsoló mellett, a menü gombokkal beállítható, hogy hány darab előző és hány következő képet mutasson (0-tól 3-ig), Középen, az = gomb bekapcsolásával az utoljára fotózott képet is láthatjuk. Ha az Exposure sheet mode (Expo-lista üzemmód) kapcsoló aktív, a hagymahéj az expo-lista kurzora előtti és utáni rétegtartalmat mutatja. A héj mód ki- és bekapcsolható a billentyűzetről is a Tab billentyűvel. A gombok alatti tolókával változtatható a héj rétegek láthatósága.

Az Over: és Under: (Fölé: és Alá:) kapcsolókkal meglévő képeket lehet berakni a megjelenített kép fölé és alá, például egy korábban használt kamerapozíció pontos visszaállítása érdekében. Ha bekapcsolja az Over: (Fölé:) vagy Under: (Alá:) funkciók valamelyikét, és a hozzá tartozó névmező még üres, az Image: (Alak:) mezőben lévő nevet a kiválasztott funkcióhoz másolja.


Pozícionáló gomb

Az Over:, Under: és Onion: (Fölé:, Alá: és Héj:) kezelőszervek oldalán közvetlenül található pozícionáló gombokkal ezek a rátett rétegek át is helyezhetők a képen. Ez akkor lehet hasznos, ha közéjük készítünk mozgásfázisokat. A gombra kattintva aktiváljuk, majd az egérrel a képen arrébb vontathatjuk az adott réteget. A gombra újból kattintva kikapcsolható ez a pozícionáló üzemmód. A réteg elmozgatható úgy is, hogy az egér középső gombjával kattintunk a pozícionáló gombra, majd nyomva tartott középső egérgombbal mozgatjuk az egeret. Az egér jobb gombjával kattintva a pozícionáló gombon visszaállítható a kép eredeti helyzete.

A Checkered background (Sakktábla háttér)  kapcsolóval egy kockás mintázat rakható a kép alá a kép átlátszó részeinek ellenőrzésére.

Fotózni az ablak közepén, a Capture (Fotózd) és Next (Következőt) gombokkal lehet.


A Capture (Fotózd) gomb a megadott nevű rajzot exponálja, a Next (Következőt) gomb ugyanezt teszi, de az exponálás előtt hozzáadja a Advance (Növekmény) mező tartalmát a rajz nevében szereplő sorszámhoz. Például: ha a név mezőben K0001z szerepel, és a növekmény 2, a Capture (Fotózd) gomb a K0001z nevű rajzot hozza létre, a Next (Következőt) gomb pedig a K0003z nevűt. 

Exponálhat úgy is, ha közvetlenül beír egy nevet a név mezőbe, és lenyomja a billentyűzeten az Enter gombot. Ez különösen akkor hasznos beviteli mód, ha a rajzok nem sorban következnek, és a neveket kézzel kell beírni. A rajzlistában szereplő nevekre duplán rákattintva újraexponálhatja a rajzokat. Ezt úgy is megteheti, ha a rajzlistára kattint, és a billentyűzet Fel és Le nyílgombjaival mozog a listában, és az Enter billentyűvel exponál. Ha nem a lista van kiválasztva, az Enter billentyű úgy exponál, mint a Capture (Fotózd) gomb,  a Szóköz billentyű pedig ugyanazt teszi, mint a Next (Következőt) gomb.

A listán még a PgUp, PgDown, Shift+Fel és Shift+Le gombokkal is lehet mozogni. Ez akkor is működik, ha nincs a lista kijelölve.

Ha az Exposure sheet mode (Expo-lista üzemmód) kapcsoló aktív, a fotózáskor a felvett kép neve az expo-listába is beírásra kerül. Ebben az üzemmódban az expo-lista kurzorát a PgUp és PgDown gombok képváltásonként léptetik, illetve kockáról-kockára is lehet mozogni a Shift+nyíl és Shift+PgUp, Shift+PdDown billentyűkkel. Ebben az üzemmódban a Next (Következőt) művelet másik képek nevének sorszámozását is eltolhatja, hogy megakadályozza a meglévő nevek felülírását.

A Running picture (Folyamatos kép) kapcsoló kikapcsolásával megállítható a folyamatos, élő képbeolvasás. Ebben az esetben egy képkocka a Scan in (Nézd meg) gombbal olvasható be. Szkennerek esetén ezzel a Scan in (Nézd meg) gombbal indítható el egy lap szkennelése.

Linux alatt, ha a képbevitel gphoto2 eszközön keresztül történik, a Scan in (Nézd meg) gomb megnyomásakor a fényképezőgép lefotóz egy teljes minőségű képet, egyébként csak a kisebb felbontású előnézet képe látszik.

Az Image feedback (Alak visszacsatolás) kapcsolóval meglévő képek dolgozhatók fel újra. Ha egy meglévő rajzra kattint a listán, az megjelenik. Ekkor beállítható a fényerő, az átlátszóság, az oldalarány, a stift helyzete éppűgy, mintha a kép a kamerából jönne. Újra exponálhatja az eredeti képet vagy készíthet egy újat is. Ebben a módban több kép is kijelölhető a listáról az egér lenyomott gombbal történő vontatásával, vagy a kurzor és egy választott listaelem közti összes kép kijelölhető a Ctrl + bal egérgomb, vagy Shift + bal egérgomb kombinációk használatával. Ezután a kijelölt képek újra lefotózhatók egy menetben a Capture (Fotózd) vagy a Next (Következőt) gomb megnyomásával.  Ha a művelet előtt megváltoztatja az első kép nevét az Image: (Alak:) név mezőben, a fotózás során új képnevek sorozata jön létre. Ennek hiányában az eredeti képek íródnak felül az újrafotózott változatokkal.

Az Accumulate (Akkumuláld) gomb a képet eltárolja egy másolatba, amit a továbbiakban hozzákever a bejövő képhez. Többször felülexponálhatja ugyanazt a képkockát mielőtt eltárolná. Ez a mozgás elmosás (motion blur) készítésének egy szokásos módja a stop motion animációban. A tolókával és a hozzátartozó számbeviteli mezővel a képkeverés arányát állíthatja. A Clear (Töröld) gomb eltávolítja az akkumulációt. A / (osztás) billentyűt az Accumulate (Akkumuláld), a * (szorzás) billentyűt pedig a Clear (Töröld) elérésére használhatja a numerikus billentyűzetről. Ugyanígy használható még az A billentyű az akkumulálásra, valamint a Ctrl+A a törlésre.

A Paper: (Papír:) címke melletti Get (Vedd) gomb a kép hátterének kitisztítására szolgál. Helyezzen a felvétel előtt egy üres papírlapot a kamera alá, és kattintson a Get (Vedd) gombra. Ekkor a program lefotózza az üres hátteret, amit a továbbiakban minden digitalizált képből kivon. Ezzel a - másként ki nem szűrhető - világítási egyenetlenségeket, lencsehibákat tudja a képből eltüntetni. A funkció kikapcsolására használja a Clear (Töröld) gombot a Paper: (Papír:) címke mellett. A billentyűzeten a P billentyűt a papír felvételéhez, a Ctrl+P billentyűket pedig annak törléséhez használhatja.

Ha a képben nemkívánatos részek, pl. radírozásnyomok, feliratok, esetleg stiftlyukak vannak, ezeket maszkolással tüntetheti el. Téglalapokat, ellipsziseket vagy szabadkézi foltokat rajzolhat a képre, hogy kitörölje a nem kívánt részleteket. A kitakarásokat a Mask: (Maszk:) címke melletti Clear (Töröld) gombbal törölheti. A maszkolás az ellentétébe fordítható fordításához az Invert (Ellentét) gombbal ugyanitt. A Load (Töltsd be) és Save (Tárold) gombokkal a maszk fájlba menthető, ahonnét később visszatölthető.

A bal alsó sarokban, a beállítások listája felett egy gomb található. Ez a gomb valójában egy menü, amivel a bemeneti eszközt lehet kiválasztani. Ha a gépében több ilyen eszköz van (szkenner, videokamera, webkamera stb), az itt található listáról bármelyik aktiválható, felvétel közben is. Ha az aktivált eszközhöz tartozik gyári beállító ablak, akkor a kiválasztás után az is megjelenik. Ezen általában megadható a bemeneti képfelbontás, a bemeneti csatorna, a színrendszer stb.


Az eszköz kiválasztó gomb és a beállítások listája

A beállítások listáján a kép számos jellemzőjét szabályozhatja. A lista alatti tolókával lehet a kiválasztott tulajdonságot beállítani. A Reset (Alapra) gomb visszaállítja a kijelölt paraméter alapértékét, a Reset all (Alap mind) gomb a lista összes paraméterét visszaállítja. A Load (Töltsd be) gomb egy fájlból tölti vissza a beállításokat, és az aktuális állapotot el is lehet menteni a Save (Tárold el) gombbal. Az egyes beállítások számszerű értéke a listában a paraméterek mellett látható. Az egyes beállítható tulajdonságok:

Ezt a listát a képfelvétel ablak bal alsó sarkánál találod meg.

    Input (Bemenet)

      ha egy eszköznek egynél több képbemeneti csatornája van és nem automatikusan választ közülük, ez a beállítás használható a bemenet kiválasztására. Windows alatt a Video for Windows (VfW) eszközöknél, ha a kamera felbontása 640x480-nál nagyobb, itt lehet a felbontást beállítani. A BlackMagic Design kártyák bemeneti videó formátuma is itt állítható be.

    Brightness (Fényerő)

      a kép világossága.

    Contrast (Kontraszt)

      a kép kontrasztja, a világos-sötét átmenet keménysége.

    Subtract paper (Papír kivonása)

      a Get (Vedd) gombbal felvett háttér kivonásának mértéke.

    Filter (Szűrő)

      kontrasztnövelő szűrő, növeli a kép élességét is.

    Cut to paper (Vágás a papírra)

      a papír színéhez közel álló árnyalatokat a papír színére cseréli, a papíron jelentkező zaj eltüntetésére.

    Quantize (Kvantálás)

      a színlépcsők száma. Minél kevesebb színfokozatra bontja a képet, annál kevesebb memóriát foglal. A legalsó beállításán csak két színt, feketét és fehéret használ.

    Gamma (Gamma)

      gammakorrekció. A világosság átmenet jellege.

    Noise filter (Zajszűrés)

      egy szűrő fajta, a nem átlátszó pixelek kis csoportjait tűnteti el a képről. Az egymással érintkező pixelek maximális számát lehet beállítani.

    Saturation (Telítettség)

      színes módban a telítettség (a szürkétől való eltérés).

    Red (Vörös)

      a vörös színkomponens aránya.

    Green (Zöld)

      a zöld színkomponens aránya.

    Blue (Kék)

      a kék színkomponens aránya.

    Zoom (Nagyítás)

      a nyers kameraképen belül a képkivágás mérete. A zoom beállítására jobb a kamera optikáját használni, mert ez a mód csak egy kisebb részt vág ki az eredeti képből. Viszont jól használható a videokép széleinél jelentkező zaj vagy fekete csíkok eltűntetésére.

    Horizontal (Vízszintes)

      a zoomolt képkivágás vízszintes helye a kamera által látott nyers képen belül.

    Vertical (Függőleges)

      a zoomolt képkivágás függőleges helye a kamera által látott nyers képen belül.

    Aspect ratio (Oldalarány)

      a kép függőleges-vízszintes oldalarány torzítása.

    Transparency (Átlátszóság)

      a kép átlátszósága. Meghatározza, hogyan fordítsa le a kép világosságát átlátszóságra.

    Resolution (Képfelbontás)

      a kép pixeles felbontásának csökkentése.

    Field width (Képszélesség)

      a kép szélessége pixelben. Ha az értéke nem 0 (Nincs), akkor felülbírálja a kiszámolt vízszintes értéket.

    Field height (Képmagasság)

      a kép magassága pixelben. Ha az értéke nem 0 (Nincs), akkor felülbírálja a kiszámolt függőleges értéket.

    Field shape (Kép alakja)

      a képmező geometriai oldalaránya.

A Field shape (Kép alakja) beállítás nagyon hasonló a Mozik ablakának ugyanilyen beállításához. Ha rákattint, két kis téglalap jelenik meg a tolóka végein, melyekkel a szabványos képmező oldalarányokat lehet beállítani.

Ha a Field width (Képszélesség) vagy Field height (Képmagasság) beállítás nem Nincs, akkor a kép szélességét, illetve magasságát állíthatja be velük pixelben. Ha mindkettő Nincs, a Resolution (Képfelbontás) beállítás határozza meg a kép felbontását. Ha csak az egyik Nincs, akkor a kép oldalarányából és a másik irányú méretből határozza meg a program a felbontást. A tolóka két végén látható téglalapokkal szabványos képfelbontásokat lehet beállítani.

A lista további opciói kapcsolók. Ezek be- és kikapcsolásához kattintson a listában megjelenített kapcsolókra.

    The paper is white (A papír fehér)

      az átlátszó háttér árnyalata. Ez a kapcsoló általában be van kapcsolva, ami azt jelenti, hogy a fehér (és nem a fekete) képrészek lesznek átlátszóak.

    Colored mode (Színes mód)

      színes vagy szürkeskálás mód.

    Mirror horizontally (Tükrözd vízszintesen)

      a kép megfordítása vízszintesen.

    Mirror vertically (Tükrözd függőlegesen)

      a kép megfordítása függőlegesen. A képet 180 fokkal el lehet forgatni, ha fejjel lefelé áll, a Mirror horizontally (Tükrözd vízszintesen) és a Mirror vertically (Tükrözd függőlegesen) kapcsolók együttes engedélyezésével.

    Negative (Negatív)

      inverz kép, olyan, mint a negatív film.

    Average filter (Átlagoló szűrő)

      összemásolja az utolsó négy bejövő képet a kamerazaj csökkentésére. Legyen óvatos, a szűrőnek idő kell, hogy egy tiszta kép jöjjön létre, és szellemképet okozhat, ha a kamera képe nem teljesen mozdulatlan.

    Guide lines (Segédvonalak)

      egy segédvonal rács a képen, segíthet a kamera beállításánál.

    Shadow mask (Árnyékmaszk)

      az átlátszóságot mutatja meg különböző hamis színekkel. Csak a teljesen átlátszó részeken mutatja a háttérszínt, a teljesen átlátszatlan részek láthatóan erősebb árnyalatot kapnak, mint a részben átlátszóak. Ez a mód ki- és bekapcsolható a Tab billentyűvel. Csak a megjelenítésre van hatása, a lefotózott képekre nincs.


A programnak mindegy, hogy milyen felbontású és alakú képekkel dolgozik, ez egy jeleneten belül szabadon keverhető is, de vegye figyelembe, hogy az eltérő geometriájú képek egymásra másolása a programnak többletmunkát jelent, ami esetleg azt jelentheti, hogy nem lesz képes a jelenetet valós időben pontosan lejátszani.

With the Rotate: (Elforgatás:) menüvel többféle elforgatási mód közül választhat:

    None (Nincs)

      a kép eredeti helyzetében látszik,

    90 degrees right (90 fok jobbra)

       a kép 90 fokkal van elforgatva az óramutató járása szerint,

    180 degrees (180 fok)

      a kép fejjel lefelé áll,

    90 degrees left (90 fok balra)

      a kép 90 fokkal van elforgatva az óramutató járásával ellentétesen,

    Setup pegs (Stift helye)

      ebben a módban beállítható a felvételi képmező és a stiftek helye a bejövő képen belül. A program képes a stiftek helyzetét felismerni a papíron lévő stiftlyukak képe alapján. Ehhez be kell állítani a stiftek méretét és a felveendő képmezőhöz viszonyított helyzetét. Ehhez szükség van egy beállítási rajz papírra, stiftlyukakkal. Helyezzen fekete papírt a stiftlyukak mögé a felvétel során, hogy azok jól láthatóak legyenek. Ezután, a Setup pegs (Stift helye) módban, helyezze a képmezőt és a stiftet a képen a megfelelő pozícióba. Kattintson a kis négyzetekre és mozgassa az egeret lenyomott gombbal. A jobb egérgombbal, vagy a Control billentyűvel a billentyűzetről a stifteket és a képmezőt együtt tudja mozgatni. Az egér középső gombjával kattintva a stift és a képmező egymással párhuzamos helyzetbe állítható. A jobb egérgomb a szélső stifteken átváltja a stiftet a háromlyukú (animációs szabvány) és a kétlyukú (irodai iratlyukasztó) mód között.

A stift és a képmező a Setup pegs (Stift helye) módban

    Check pegs (Stift teszt)

      a kép és a rajta felismert stift pozíciója látható ebben a módban. Ha a pozíciót felismerte, a program ráilleszti a stiftet és vele együtt a képmezőt a felismert pozícióra, és a képmezőbe berajzol két átlós vonalat, egyébként pedig a Setup pegs (Stift helye) módban megadott helyzetben rajzolja be azokat, az átlós vonalak nélkül.

    Recognize pegs (Stift felismerés)

      felismeri a képen a Setup Pegs (Stift helye) módban beállított stift helyét, és aszerint a felismert képmező részét mutatja a képnek.

    By field (Képmezőre)

      a képmező képét mutatja az eredeti helyzetében, ahogy az a Setup pegs (Stift helye) módban be volt állítva. Ebben a módban nincs stift felismerés, de eltárolja a stift helyét is a lefotózott képpel.

    Attach pegs (Új stiften)

      megőrzi a kép eredeti geometriáját, de eltárolja vele a Setup pegs (Stift helye) módban beállított stiftek helyzetét is.

    Original (Eredeti)

      megőrzi a kép eredeti geometriáját, stiftek nélkül. Csak Image feedback (Alak visszacsatolás) módban, ha a képnek van stift pozíciója, azt változatlan formában megőrzi.

A képmező alatt közvetlenül elhelyezkedő tolóka jobbra húzásával megtekintheti a kamerából jövő eredeti képet a kijelző bal oldalán.

A kép nagyítható és a nézetablak eltolható a pixelek minőségének ellenőrzésére (esetleg a monitor felbontása kisebb, mint a bejövő képé). Az 1..9 billentyűkkel a numerikus billentyűzetről állítható a nagyítás mértéke. Ha az egérmutató a képen van, a nagyítás az egérmutató körül történik. A zoom tolóka és a pozícionáló eszköz is használható az ablak jobb alsó sarkában, ugyanígy a görgetősávok is a kép két oldalán. A nyíl billentyűkkel a billentyűzetről a látható részlet mozgatható a képen. Ha a képen az egér jobb gombjával kattint (vagy a bal gombbal és a Control billentyűvel), és mozgatja az egeret lenyomott gombbal, növelheti (jobbra és le) vagy csökkentheti (balra és fel) a nagyítás mértékét. Ha a középső gombbal vontat a képen (vagy a bal gombbal és a Shift billentyűvel), áthelyezheti a látható részt a képen. A Firka régebbi verzióiban a két gomb működése fel volt cserélve, de az újabb változatok igazodnak a más programoknál is megszokott viselkedéshez.

Ezek egy egyszerű mozgáspróba felvétel lépései:

Helyezze a kamera alá a képméret ábráját. Állítsa be a kamerán az élességet és a képkivágást (zoom-ot). Ezután állítsa be a képkivágást és a felbontást a számítógépben. Esetleg egy üres hátteret lefotózhat a Paper: (Papír:) felirat melletti Get (Vedd) gombbal. Tegye az első rajzot a kamera alá. Állítsa be a kép minőségét, ez akkor a legjobb, ha minden vonal tisztán látszik és a háttér teljesen fehér. A Paper is white (A papír fehér) legyen bekapcsolva.

Írja be a rajz nevét az Image: (Alak:) mezőbe és exponáljon a Capture (Fotózd) gombbal. Ha a rajzok sorszámozása egyenletesen növekvő, ezután már csak cserélgetnie kell a rajzot a kamera alatt a Next (Következőt) gombra kattintgatva, vagy a Szóköz billentyű nyomogatásával. Ha egy kép lefotózását elrontotta, újrafotózhatja ugyanazt a képet a Capture (Fotózd) gombbal vagy az Enter billentyűvel.

Az ablak jobb felső részén látható Save (Tárold) gomb funkciója megegyezik az expozíciós lista ablak azonos nevű gombjával, a jelenetet tárolja el az utoljára hivatkozott néven.

Az ablakból az Exit (Lépj ki) gombbal lehet kilépni.

Próba

    1. Nyissa meg az expozíciós lista ablakát az Editor (Szerkesző) gombbal az alap ablakból.

    2. Kattintson a Record (Felvétel)  gombra. Egy új ablak jelenik meg. Egy képet lát a kamerából. Ha nincs kép, válassza ki a képbeviteli eszközt az ablak bal alsó sarkánál található menüből.

    3. Írjon be egy nevet az Image: (Alak:) névbeviteli mezőbe.

    4. Kattintson a Capture (Fotózd) gombra. A lefotózott kép megjelenik a jobb oldali listában.

    5. Fotózzon további képeket, és próbálja meg használni a Next (Következőt) gombot számozott képsorozat felvételéhez.

    6. Lépjen ki a felvételi ablakból az Exit (Lépj ki) gombbal és töltse ki az expozíciós listát.


8. fejezet

Az expozíciós lista



Ha a rajzokat felvette, be kell írni az expozíciós listát. Enélkül nem tudja lejátszani az animációt. Az expozíciós lista egy táblázat, melynek sorai a film kockáinak tartalmát definiálják. A lista oszlopait rétegeknek nevezzük. A bal szélső réteg van legalul, és a felette lévő rétegek átlátszatlan részei takarják az alattuk lévő rétegek tartalmát.

A Scenes... (Jelenetek...) ablakban található Load file (Fájlból)  gombbal betölthet egy külső fájlban tárolt animációt is!

A Scenes... (Jelenetek) ablakban, betölthet egy jelenetet, ha kétszer rákattint egy jelenet, vagy expozíciós lista nevére, vagy ha a jelenet kijelölése után az Edit (Szerkesztés) gombra kattint.

Az expozíciós lista ablak felső sorában gombokat láthat.


A Play (Vetítő) gomb szolgál az animáció lejátszására, a Record (Felvétel) gombbal felvehet, létrehozhat és szerkeszthet képeket, hangokat és kameramozgásokat. A Save (Tárold) gombbal felülírhatja az éppen szerkesztett jelenet fájlt. Ha az egy fájlból volt betöltve, felülírja az eredeti fájlt, egyébként a program a jelenetet írja felül a belső mozi adatbázisban. A Save as... (Tárold máshol) gombbal egy másik néven tárolhatja el a jelenetet az aktuális moziban (abban, ami az Alapablakban ki van választva), vagy készíthet egy külső fájlt is belőle. Ha valamilyen változtatást nem mentett el, amikor kilép az ablakból a program figyelmeztetni fogja erre.

Ha az expozíciós lista ablakát nyitva akarja tartani és egy másik jelenet szerkesztésére akar áttérni, használhatja a Load from (Töltsd be) gombot, mellyel egyszerűen betölthet egy másik jelenetet úgy, mint az olyan programokban, melyek nem tudnak egyszerre több dokumentumot kezelni. A Start new (Új munka) gomb egy üres, név nélküli és el nem tárolt jelenetet hoz létre az ablakban. A Help (Segíts) gomb megnyomásával egy segítő szöveget kap az expo-lista ablak használatához. Az Exit (Lépj ki) gombbal elhagyhatja az ablakot. A többi gomb és mező az expozíciós lista kitöltésére szolgál.


Az expozíciós lista szétvágása több nézetre

Az expozíciós lista jobb alsó sarkában egy kis átméretező gombot talál, ott, ahol a függőleges és a vízszintes görgetősávok találkoznak. Kattintson rá, tartsa az egér gombját lenyomva, és mozgassa a gombot fölfelé. Az expozíciós lista szétválik két vízszintes nézetre. Ezek a nézetek ugyanazt a listát mutatják, de annak két különböző részét. Ilyen módon az expo-lista nézetekre bontható szét. Egy nézet eltűntethető, ha a méretezőjét legalulra húzza. A bal oldalon is van egy méretező csík, mellyel a nézet két függőleges részre osztható.

Az F3 billentyű megnyomásával a kurzor sorának kiemelése kapcsolható be és ki. Ez segíthet az egymástól távolabb elhelyezkedő rétegek tartalmát összehangolni.

A Print (Nyomtasd) gombbal lehet az expo-listát kinyomtatni. Az Order: (Sorrend:) menü azt adja meg, hogy az expo-lista rétegek milyen sorrendben látszódjanak. A Left-right (bal-jobb) módban a legalsó réteg a bal szélen látszik, míg a Right-left (Jobb-bal) ehhez képest fordított sorrendben mutatja a rétegeket.

A rétegek fejlécében található kapcsolóval a réteg lejátszása kapcsolható be vagy ki. A kapcsoló melletti mezőben egy betűjel található, a réteg tartalmának azonosítója. Egy réteg tartalma átirányítható egy másik rétegére, annak megduplázásaként. A harmadik mező magának a rétegnek a neve, ez alaphelyzetben üres. Ha rákattint, beírhat egy nevet a rétegnek. Ez csak egy megjegyzés, aminek nincs hatása a program működésére. Az Enabled levels only (Csak az aktív rétegek) kapcsoló bekapcsolása a kikapcsolt rétegeket elrejti az expozíciós listából.


A kapcsoló a réteg fejlécében

Az expozíciós listában egy kurzor található. Ha a lista túl nagy, hogy elférjen az ablakban, a lista elgördíthető a vízszintes és függőleges görgetősávokkal. Ezt úgy is megteheti, hogy az egér jobb gombjával (vagy a bal gomb és a Ctrl billentyű együttes lenyomásával) a gombot lenyomva tartva elvontatja a listát az egérrel. Csak függőleges irányban az expo-lista két szélső oszlopában lévő kockaszámozás arrébb vontatásával is görgethet.

A lista beírásának legegyszerűbb módja az, hogy a kurzort a lista megfelelő helyére állítja, és a billentyűzeten beírja a rajz nevét. Az Enter billentyű lenyomására a név beíródik a listába, és a kurzor lejjebb lép. A felső sorban található Step: (Lépésköz:) mező határozza meg, hogy egyszerre hány képkockára történjen a beírás. Négyféle beszúrási módból lehet választani egy menüből, amik között a Tab és Insert billentyűkkel is lehet lépkedni.

Az Overwrite (Felülírás) mód azt jelenti, hogy a lista korábbi tartalma felülíródik, az Insert (Beszúrás) esetén az új tartalom a réteg kurzor alatti részét lejjebb tolja, és a Sync (All) és Sync (Actives), vagyis Szinkron (Mind) és Szinkron (Aktívak) módok azonosak az Insert (Beszúrás) móddal, viszont a lista többi rétege is párhuzamosan lejjebb tolódik: a Sync (All), vagyis Szinkron (Mind) esetén az összes réteg, Sync (Actives) vagyis Szinkron (Aktívak) esetén pedig csak a bekapcsolt rétegek. A billentyűzettel a nyíl billentyűkkel, a PgUp, PgDn, Home és End gombokkal mozoghat a listában. Ha a kurzorral a réteg vége utáni üres részre áll és beír oda valamit, az a listát a réteg végétől a kurzorig tölti fel.

A listába beírt nevek lehetnek adatnevek - pl. kép, hang vagy kameramozgás, ezeket alakoknak (Images) nevezzük, és lehetnek effektek, pl. áttűnés. Az alakok egy, a számítógép fájlrendszeréhez hasonló könyvtárszerkezetben vannak a jeleneteken belül tárolva. Minden listaréteghez tartozik egy alapértelmezésű alkönyvtár, ahol a beírt neveket a program keresni fogja. Ez mindig az az alkönyvtár, amit a jobb oldali lista utoljára megjelenített, amikor az expo-lista kurzora a rétegben volt. A nevekben az alkönyvtárak elválasztó karaktere a / (törtvonal) jel. Ha egy útvonal név legelején áll a / jel, az abszolút útvonalat jelöl, különben az útvonal a réteg alapértelmezésű alkönyvtárából indul ki. Az üres név azt jelenti, hogy az illető képkockán nincs semmi a rétegben.

Például: /terv/első/A1 egy abszolút megadása az A1 rajz helyének a könyvtárszerkezetben. Ahhoz, hogy A1-et beírjuk egy rétegbe A1 elegendő, ha a /terv/első a réteg alapértelmezett alkönyvtára. Ha például a terv alkönyvtárban vagyunk, akkor az első/A1 beírása a megfelelő.

Az effektek esetén, melyek nem részei a könyvtárstruktúrának, a nevet // (dupla törtvonal) karakterekkel kezdve kell beírni.

Az expozíciós lista ablak jobb oldalán látja a felvett rajzok listáját. Ha a Show images (Mutasd a rajzokat) kapcsoló aktív, a lista kis méretben mutatja a képeket is. Van három gomb a Show images (Mutasd a rajzokat) kapcsoló mellett jobbról, ezekkel a kis képek méretét lehet beállítani.

A lista alatt a Path: (Útvonal:) szöveges mezővel lehet megváltoztatni a listázott alkönyvtárat, és itt található az Image: (Alak:) mező is, amibe egy alak nevét lehet beírni. Ez egy fontos paraméter több nyomógombos műveletnél is.

Az alakok sorozata is kijelölhető a listában, hogy ugyanaz a művelet az összesen egyszerre elvégezhető legyen. Ehhez kattintson a legelső alakra és vontassa az egeret lenyomott gombbal a listán, amíg az összes kívánt alakot ki nem jelölte. A kurzor és a kiválasztott alak közti összes alak kijelölhető a listán a Ctrl + bal egérgomb vagy a Shift + bal egérgomb billentyűkombinációkkal is.

A lista felett három fül található (Actions, Images, Effects, vagyis Műveletek, Alakok, Effektek). Ezek a nyomógombok három különböző készletét mutatják a lista körül.

Actions (Műveletek) fül:

Ezek a jelenetben található alakokkal végzett alapműveletek.


Ha a Load image (Alak betöltés) gombra kattint, fájlból tölthet be egy vagy több alakot (képet, hangot stb.). A program védi a meglévő alakokat a jelenetben, így a program csak akkor írja felül a kijelölt alakot, ha az üres, egyébként új alakot hoz létre egy eltérő néven. Az üres alakoknak nincs típusa, és nem tartalmaznak adatot. Egy meglévő alakot a betöltés előtt üressé tehet a Truncate (Üresre) gombbal. Ha a betöltés előtt kijelöli alakok egy sorozatát a listában, a program felülírja azokat akkor is, ha azok nem üresek.

A betöltés elvégezhető a munkaasztal húzd és ejtsd (drag and drop) funkciójával is. Az alakot tartalmazó fájl ikonját dobja rá az egérrel az expozíciós lista ablakára.

Ugyanígy, ha egy alakot fájlba akar menteni, válassza ki és kattintson a Save image (Alak eltárolás) gombra. Alakok egy sorozatát is kijelölheti kimentésre.

A New image (Új alak) gombbal gyorsan hozhat létre üres, helyfoglaló neveket, az expozíciós listához vagy hogy beléjük töltsön valamit a Load image (Alak betöltés) gombbal. Először írja az alak nevét az Image: (Alak:) mezőbe az ablak alsó sarkánál, majd kattintson a New image (Új alak) gombra. A létrehozott alakoknak nincs típusa, és nem tartalmaznak adatot, de felülírhatók képpel, hanggal vagy kameramozgással később is.

A New image (Új alak) gombnak menüje is van. A Next (Következőt) és Next 10 (Következő 10) módok hozzáadják az Advance: (Növekmény:) mezőben található számot a megadott névhez mielőtt létrehozzák az új alakot. A Next 10 (Következő 10) mód ezt tízszer megismétli, azaz tíz alakot hoz létre egyszerre.

A New folder gombbal létrehozhat egy új alkönyvtárat más alakok számára a listában.

A Recover (Visszaállítás) gomb visszatölti a kijelölt alakokat a jelenet utoljára eltárolt változatából. Minden jelenetnek két eltárolt változata van a moziban, a legutolsó és az azt megelőző. Ezek közül a Recover (Visszaállítás) gomb menüjével lehet kiválasztani a megfelelőt.

A Rename (Nevezd át)  gomb átnevezi az alakot az Image: (Alak:) mezőben megadott névre. Ennek menüjében a művelet néhány változatából lehet választani: a Keep numbers (Számok megtartása) megpróbálja megtartani a számozás növekményét alakok sorozatának átnevezésekor. A Renumber (Újraszámozás) az Advance: (Növekmény:) mező tartalmát használja hogy egyenletes növekményű sorszámozást készítsen. A Dot prefix (Pont előtag) megtartja a neveket és egy pont (.) karaktert ír mindegyik név elé. Mivel a lista ábécé szerint van rendezve, ez a kijelölt neveket a lista legelejére helyezi.

A Truncate (Üresre)  gomb töröl minden adatot és az alak típusát (kép vagy hang stb.) az alakból. Ez hasznos az alak fájlból való betöltése előtt. A Delete image (Alak törlése) gomb törli a kijelölt alakokat a jelenetből. Alkönyvtárat csak akkor törölhet, ha az teljesen üres. Az Edit (Szerkesztés) gomb megnyitja ugyanazt az ablakot, mint a Record (Felvétel) gomb, az alak szerkesztéséhez. A Print image (Alak nyomtatás) gombbal a kijelölt alakok kinyomtathatók. A nyomtatás formátumát a gomb menüjéből lehet kiválasztani.

Ha a lista egy alkönyvtárat mutat, a Parent (Szülő) gomb egy szinttel feljebb lép a könyvtárszerkezetben, mint egy fájlrendszer esetén. A megjelenített alkönyvtár megváltoztatása az expo-lista kurzorát tartalmazó réteg alapértelmezésű alkönyvtárát is átállítja. A lista mindig az aktuális expo-lista réteg alapértelmezett alkönyvtárát mutatja.

Images (Alakok) fül:


A gombok az Images (Alakok) vagy Effects (Effektek) fül esetén

Az Image: (Alak:) mező tartalma az expo-listába írható a Paste (Illeszd be) gombbal, az expozíciós lista kurzorától. A kurzor ennek során lefelé mozdul. A lista következő és megelőző elemét is be lehet írni a kurzortól a Next (Előre) vagy Prev. (Hátra) gombokkal. A Blank (Üres) gomb üres képkockákat ír be. A + és - gombok kibővítik vagy összezsugorítják az expo-listát a kurzornál, ezzel változtatható az animáció tempója. A menüben erre további lehetőségek is vannak (1-2-1-2 stb). A Shift pegbars (Gombolt stift) opcióval a kijelölt képek stift pozíciója tolható el az expo-listában.

A kurzornál lévő képkocka törölhető a Delete (Töröld) gombbal.

Az Undo (Semmis) gombbal visszavonhatók az expo-lista előző változtatásai, egynél több lépést is vissza lehet lépni. Ugyanerre szolgál az ESC és a Ctrl+Z lenyomása a billentyűzeten.

A Parent (Szülő)  gomb egy szinttel feljebb lép a könyvtárszerkezetben, ugyanúgy, ahogy a másik Parent (Szülő) gomb működik az Actions (Műveletek) fül esetén.

A Relabel (Átcímkéz) gombbal a nevek elején lévő betűjelet lehet az expozíciós lista kijelölt részén kicserélni. Ennek során a számozás és a név vége változatlan marad. Ezzel egy expo-listabeli animáció lemásolható és alkalmazható az alakok egy másik sorozatára.

A Series (Sorozat) gomb a kurzornál levő és az Image: (Alak:) névmezőbe írt név közti nevek számozott sorozatát írja be az expo-listába.

A Back (Hátra) gomb menüjében a Revert block (Blokk hátrafelé) megfordítja az alakok sorrendjét az expo-lista kijelölt részén, a Mirror pictures pedig a kijelölt képeket tükrözöttnek jelöli.

Effects (Effektek) fül:


A gombok és funkcióik megegyeznek az Images (Alakok) fül esetével. A lista az alakok helyett a rendelkezésre álló effekteket mutatja. Minden effekt neve két törtvonallal kezdődik (//). Az effekteket kézzel is be lehet írni a listába. Az effekteknek paraméterei is lehetnek. Ha egy effektre kattint a listán, egy ablak jelenik meg, ahol a rétegcsoportot és az effekt paramétereit lehet beállítani. Az effekt neve megjelenik az Image: (Alak:) mezőben. Ez után az effekt a Paste (Illeszd be) gombbal beírható az expo-listába.

Az expo-listának kurzora van. A neveket ettől a kurzortól lehet az expo-listába beírni. Amikor elkezd beírni egy nevet a billentyűzeten, egy szövegbeviteli mező jelenik meg a kurzornál. A beírt nevet az Enter billentyűvel lehet lezárni. A név beírásra kerül az expo-listába és a kurzor lejjebb lép a Step: (Lépésköz:) mezőben megadott értékkel.

Ha rákattint a kurzor bal szélső részére, egy beviteli mezőt kap, ahol megjegyzést írhat a kurzor kockájához. Ha beír egy szöveget, és kilép a beviteli mezőből, az expozíciós listában egy kis jel lesz látható. Ha az egeret erre a jelre viszi, elolvashatja a megjegyzés szövegét. A jel törléséhez kattintson kétszer a jelre és törölje ki a billentyűzettel a megjegyzés szövegét.

Műveletek blokkokkal:

Ha a kurzorra kattint és elvontatja azt lenyomott egérgombbal, ki tud jelölni egy blokk tartományt a rétegben.


Kijelölt blokk

A blokk kijelölése után egy / (törtvonal) karakter jelenik meg az Image: (Alak:) mezőben. Ezt kézzel is beírhatja oda. Ha ez látható a név mezőben, akkor a Paste (Illeszd be) gomb az utoljára kijelölt blokk tartalmát másolja be az expozíciós listába. Egy blokkot az alakok listáján is kijelölhet beillesztésre. Ha a blokk kijelölése után egy névre kattint az alakok listáján, annak neve felülírja a / karaktert az Image: (Alak:) mezőben, így a Paste (Illeszd be) gomb az egész kijelölt blokkot fel fogja tölteni a kijelölt névvel. A Next (Előre), Prev (Hátra) és Blank (Üres) gombok funkciója is úgy módosul, hogy a beírás a blokkra vonatkozik. A + és - gombok egy kockát adnak a blokk minden különálló eleméhez, a Delete (Töröld) gomb pedig törli a blokkba tartozó listarészt.

A blokkot a billentyűzetről is kijelölheti. A blokk első kockája a Ctrl-H, az utolsó pedig a Ctrl-L billentyűkkel jelölhető ki. A már kijelölt blokk határait vagy rétegét is módosíthatja ilyen módon. A Ctrl+W kombinációval az egész réteg tartalmát kijelölheti.

A kijelölés megszűntetéséhez kattintson valahová az expozíciós listán az egérrel.

Ha egy blokk ki van jelölve, a Vetítő ablak csak a jelenet kijelölt részét vetíti. Mivel viszonylag könnyű véletlenül egy egy kocka nagyságú blokkot kijelölni, ha a vetítő ablak csak egy képkockát mutat és nem akar vetíteni, legelőször próbálja áthelyezni a kurzort az expo-listában a véletlenül kijelölt blokk megszűntetésére.

Próba

    1. Nyissa meg az expozíciós lista ablakot az Editor (Szerkesztő) gombbal.

    2. Kattintson az ablak expozíciós lista részére.

    3. Mozgassa a kurzort a nyíl gombokkal a billentyűzetről.

    4. Kezdjen el beírni egy nevet a billentyűzeten. Láthatja, hogy egy beviteli mező jelenik meg a beírt névvel a kurzornál. Használja a Backspace és Del gombokat, valamint a Bal és Jobb nyílgombokat a beírt név szerkesztésére.

    5. Használja az Enter billentyűt a név beírására az expozíciós listába. Ugyanezt próbálja meg a  Fel és a Le nyíl billentyűkkel is.


9. fejezet

Fájlok kimentése és betöltése

Ez a rész a betöltéskor és kimentéskor használt fájlművelet ablakokról szól.
A programban mindenfelé betöltés és kimentés gombokkal találkozhatunk. Ezekkel különféle fájlformátumokban exportálhatunk és importálhatunk jeleneteket, képeket, hangokat, stift pozíciókat stb. A fájl betöltő és kimentő ablakok lényegében azonosak ezekben a műveletekben.


Egy fájl betöltő ablak

A bal oldali lista az ablakban az aktuálisan listázott alkönyvtárból nyíló további alkönyvtárakat mutatja. A lista tetejére a program néhány útrövidítést gyűjt össze. Ettől jobbra látható a fájlok listája. A kettő lista között egy méretező csík van, mellyel azok mérete változtatható az ablakon belül.

A jobb oldali listának van egy fejléce, melyen a Name (Név), Size (Méret), Modified (Módosítva) mezők találhatók. Ezek a lista egyes oszlopainak felelnek meg. A mezőket az őket elválasztó vonalak áthelyezésével lehet átméretezni. Egy mezőre kattintva annak az oszlopnak a tartalma alapján lesz a lista sorbarendezve. Ezt egy háromszög jel mutatja a mező jobb szélén. Ismételten a mezőre kattintva a rendezés iránya a visszájára vált.

Ha a Filter names (Nevek szűrése) opció be van kapcsolva, csak a betölthető nevek látszanak (a név kiterjesztése alapján, mint: .jpg, .wav stb.) A .ffs kiterjesztés a Firka saját jelenet formátuma, a .ffd pedig a saját formátuma az egyedi alakok tárolására. Ez a két formátum képes tárolni az összes információt ezekről az adatokról, míg a többi formátum hordozható, de esetleg valamennyi információ elvész a használatuk során.

Az ablak tetejénél a Path: (Útvonal:) mező tartalmazza az aktuális alkönyvtár útvonalát. A Path: (Útvonal:) mező jobb oldalán egy menü van az utoljára használt útvonalak listájával.

Egy fájlnevet beírhat a File: (Név:) mezőbe, vagy kattinthat egy fájlra a listában. Jelenetek és alakok esetén egynél több fájl is kijelölhető az egérrel kattintva, és az egeret lenyomott gombbal vontatva. A nevek egyenként is kijelölhetők, illetve törölhető a kijelölésük a Ctrl + az egér bal gombjával. A kurzor és a kiválasztott sor közötti nevek a Shift+ bal egérgomb kombinációval kattintva jelölhetők ki. Ha kijelölte a betöltendő fájlt, kattintson a Load (Töltsd be) gombra, vagy nyomja le az Enter billentyűt.

A munkaasztal húzd és ejtsd (drag and drop) funkcióival is tölthet be fájlokat. Jeleneteket ejthet a Scenes... (Jelenetek) ablakra, hogy ugyanúgy betöltse őket, mintha a Load file (Fájlból) gombbal tenné. Hasonlóan alakokat (képet, hangot stb.) tölthet be, ha a fájlokat rádobja az Expozíciós lista vagy a Record (Felvétel) ablak felületére.

Kimentéskor az ablak általában további kezelőszerveket is tartalmaz. Jelenetek kimentésekor sok gomb és kapcsoló látható. Ezt az ablakot a Jelenetek ablakban a Save file (Tárold fájlba) gombbal hívhatja elő, vagy az expozíciós lista ablakban, ha először a Save as (Tárold máshol) gombra kattint, majd a To file (Fájlba) gombra kattint az új ablakban.


Jelenet kimentése

A Type: (Típus:) menüvel kiválasztható az eltárolni kívánt típus a rendelkezésre álló formátumok közül. Ha ez a By extension (Kiterjesztés szerint) állásban van, a fájl típusát annak nevének kiterjesztése adja meg - például .bmp a BMP típushoz. Egyébként a fájl típusa közvetlenül beállítható.

Képek esetén megadható a kívánt pixeles felbontás. Ha a Width (Vízsz.) és Height (Függ) paraméter egyaránt nulla, a felbontás a rajz eredeti felbontásából lesz meghatározva. Egyéb esetben a felbontás pontosan a beállított lesz. Ha csak a szélesség, vagy csak a magasság van megadva, a másik irányú méretet abból automatikusan számolja ki.

A Floyd-Steinberg dithering (Floyd-Steinberg mintázat) kapcsolóval egy zajszerű mintázat adható a képhez, amivel javítható a kép színhűsége. Ez akkor használható, ha a kiválasztott formátum olyan palettát használ, mely tipikusan legfeljebb 256 színt tartalmazhat (például GIF vagy AVI).

Az Interlaced (Váltottsoros) kapcsolóval váltottsoros módban renderelhet. Ez a mód azokat a kameramozgásokat, melyekre az Interlaced motion (Váltottsoros mozgás) be van állítva, a félképekre külön számolja. Ennél a váltottsorosságot jobban is kézben tarthatja, ha a jelenetet kétszeres vetítési sebességgel készíti el, és a renderelt félképeket egy videoszerkesztővel utólag egyesíti.

A Quality (Minőség) tolókával a kódolás minősége állítható be. Az alacsonyabb minőség kisebb fájlméretet eredményez. Egyes formátumokban tolóka helyett egy menü, vagy kapcsoló jelenik meg.

Hangok esetén a mintavételi frekvencia állítható be.

A Frame-by-Frame (Kockáról kockára) kapcsoló alapértelmezésben be van kapcsolva, ekkor minden képkockát külön eltárol. Ellenkező esetben csak azokat a képkockákat hozza létre a program, amelyeken változás van az animációban.

A Keep transparency (Tartsa meg az átlátszóságot) kapcsoló kiszedi az egyszínű hátteret (a fehér papír mozgáspróbánál) a kép alól és megőrzi az átlátszó pixelek átlátszóságát.

A Use delta frames (Különbségi képekkel) kapcsoló engedélyezi az animáció kódolásában a képkockák közötti azonosságok kihasználását, ha a formátum ezt megengedi (GIF, AVI). Csökkentheti a végeredmény fájl méretét, de esetenként nem hasznos, ha az eredményt kockánként, előre-hátra vetítve akarja lejátszani.

A Whole field is visible (Az egész kép látszik) kapcsoló a Width (Vízsz.) és Height (Függ.) beállításokkal együtt használható. Ha megadja a szélességet és a magasságot a program alapértelmezésben úgy skálázza a képet, hogy az kitöltse az egész képmezőt (vannak esetek, amikor nem-négyzet alakú pixelekre van szükség). Ha a kapcsoló aktív, a program négyzet alakú pixelekkel számol, és a szélességi és magassági értéket a kép oldalarányának is tekinti. Ha ez az arány nem azonos a jelenetével, a program fekete csíkokat helyez el a kép szélein, éppúgy, mint a szélesvásznú filmeknél a televízióban.

 Az Add 1 second clappers (1 másodperc csapó) és Add 1 frame clappers (1 kocka csapó)  egy csapó képet hoz létre az animáció előtt, olyat, mint ami a vetítési ablakban is beállítható, színcsíkokkal és a jelenet nevével és hosszával.

A Clappers only (Csak a csapókat) (ez az opció csak akkor látszik ha a kiválasztott formátum támogatja) csak csapót generál a jelenet kockáinak renderelése nélkül. Ezzel például helyfoglaló képeket készíthet videóvágáshoz.

Az Overlay safety frames (Rátett biztonsági keretek), az Overlay waveform (Rátett hanghullámok), az Overlay counter (Rátett számláló) megegyeznek a vetítő ablak azonos funkcióival (lásd az 6. fejezetet).

A Render mode: (Renderelés:) menüvel kiválasztható a vetítési ablakból ismert három vázlatminőségű renderelési mód, valamint a jó minőségű mód is (Final, vagyis Végső).

A Stereoscopic: (Sztereo nézet:) menü lehetőséget ad sztereo térhatású jelenet renderelésére többféle formátumban.

A Display preview (Mutass előzetest) kapcsolóval a renderelt kép egy kis ablakban látható a renderelés során, ha az adott fájlformátum ezt támogatja.

A Load settings (Állapot betöltés) és Save settings (Állapot eltárolás) gombokkal eltárolhatja és visszatöltheti a beállítások kombinációját.


10. fejezet

Effektek


Az effekt a kép vagy a hang módosítása a vetítés során. Többféle effekt típus van, melyekkel az átlátszóság, az eléletlenedés vagy a színkomponensek megváltoztathatók. Vagy, a hangok esetében például változtatható a hangerő.

A rendelkezésre álló effektek listája az expozíciós listában az Effects (Effektek) fül kiválasztásával jeleníthető meg. Ekkor a jobb oldali listán megjelennek a használható effektek.

Egy effekt létrehozásához, ami legyen mondjuk az áttűnés, kattintson a listában a Fade (Áttűnés) listaelemre. Ekkor egy új ablak jelenik meg, melyben kiválaszthat egy rétegcsoportot. A rétegcsoport a rétegeknek egy névvel ellátott kombinációja. A rétegcsoportokról bővebben a 13. fejezetben olvashat.

Ha annak a rétegnek az alapértelmezett rétegcsoportját akarja használni, amelyikbe az effektet írja, hagyja a listában kiválasztott elemet a Not set (use level's) vagyis Ne add meg (Rétegből vedd) állásban. Általában jobb egy külön expo-lista réteget használni az effekthez és annak alapértelmezett rétegcsoportját használni a rétegek kijelölésére. A legtöbb effektnek ugyanolyan a paraméterezése és az alábbi ablak jelenik meg amikor az effektre kattint:


A lista alatti gombokkal szerkeszthetők a rétegcsoportok (Group name:, Find unused, Clear, Invert, Apply vagyis Csoport neve:, Keress szabadot, Üresre, Fordítsd meg, Alkalmazd). Ezekről szintén a 13. fejezetben olvashat. Az ablak alján van néhány kezelőszerv, melyekkel az effektet állíthatja be. Az effekt típusától függően vannak ebben variációk, de a legtöbb effektnek ugyanaz a paraméterezése és a fenti ablakot láthatja. A Step by: (Kockaátlépés:) menúvel beállítható az effekt érték változásának lépésköze. Ez lehet egykockás vagy kétkockás. A Begin: (Kezdete:) és End: (Vége:) tolókákkal beállítható az effekt erőssége a kezdő és a befejező képkockán. Az értékek a 0-255 tartományban állíthatók. Például készíthet betűnést ha az 0 értékkel kezdődik és 255-tel ér véget, vagy kitűnést, ha az 255-tel kezdődik és 0-val végződik.

A kezdőérték az effekt első képkockájához tartozik, de a végérték az effekt utolsó kockája utáni képkockára értendő. Tehát az utolsó kocka egy kockával a végérték előtt van. Ez a logika általános a Firka programban, a kameramozgások is így működnek, az értelme az, hogy lehessen megállás nélküli, folyamatos változásokat készíteni.

Miután előkészítette az effektet, kattintson az OK. (Rendben) gombra. Az effekt parancs létrejön és beíródik az Image: (Alak:) névmezőbe az expozíciós lista ablakban. Ezt utána be kell írni az expozíciós lista valamelyik rétegébe a Paste (Illeszd be) gombbal.

Ha az effektet a billentyűzetről akarja az expo-listába beírni, annak formátuma a következő:

//effekt[/2] [átmenet] [rétegcsoport]

Az effekt neve mindig a // (két törtvonal karakter) betűkkel kezdődik, majd következik az effekt neve és annak paraméterei. Az alakok neve nem kezdődhet két törtvonallal a programban.

Ha az effekt neve után közvetlenül beírja a /2 szöveget (szóköz nélkül), akkor az effekt interpolált értéke két kockás lépésekben fog változni.

Az [átmenet] lehet az In szó, ami az effekt 0-ból 255-be változását jelenti, vagy lehet az Out, ami visszafelé interpolál 255 és 0 között. A kezdő és a végérték közvetlenül is megadható KEZDET-VÉG formában, ahol a KEZDET az első kockához tartozó decimális érték, míg a VÉG az átmenet vége utáni kockára érvényes érték. Ha csak a kezdőértéket adja meg, az interpoláció nélküli állandó értéket jelent. Beírhatja az értékeket százalékos formában is, 0%-tól 100%-ig. Ha nem ad meg semmit átmenetként, az ugyanaz, mintha az "In" szót írta volna.

A [rétegcsoport] a rétegek kombinációjának neve, vagyis egy rétegcsoport neve, vagy hexadecimális sorszáma. Ennek elhagyása, vagy az "All" szó, vagy a 00 szám az effekt rétegének alapértelmezett rétegcsoportját jelenti.

Az effektek fajtái:

    Fade (Áttűnés)
      //fade [átmenet] - a réteg átlátszósága,

    Unocus (Életlenség)

      //focus [átmenet] - a réteg életlensége,

    Red color (Vörös szín)

      //red [átmenet] - vörös színkomponensből 100% vörösbe,

    Green color (Zöld szín)

      //green [átmenet] - zöld színkomponensből 100% zöldbe,

    Blue color (Kék szín)

      //blue [átmenet] - kék színkomponensből 100% kékbe,

    Brightness (Fényerő)

      //bright [átmenet] - minden színkomponens fehérbe,

    Red darkness (Vörös sötétség)

      //darkred [átmenet] - vörös színkomponensből 0% vörösbe,

    Green darkness (Zöld sötétség)

      //darkgreen [átmenet] - zöld színkomponensből 0% zöldbe, 

    Blue darkness (Kék sötétség)

      //darkblue [átmenet] - kék színkomponensből 0% kékbe,

    Darkness (Sötétség)

      //dark [átmenet] - minden színkomponensből feketébe,

    Saturation (Telítettség)

      //saturation [átmenet] - színtelítettség:

      szürkeskálától (0) változatlanba (128) és túltelítettbe (255),

    Alpha weight (Alfa kiemelés)

      //alpha [átmenet] - az átlátszóság kontrasztja,

    Alpha threshold (Alfa levágás)

      //threshold [átmenet] - az átlátszóság levágása az érték alatt,

    Threshold padding (Levágás alap)

      //thres_pad [átmenet] - az átlátszóság levágásának alapértéke,

    Hard cut Alpha (Kemény Alfa)

      //hard [átmenet] - kemény átlátszóság,

    Cross-fade (Keresztáttűnés)

      //cross [átmenet] - többmenetes keresztáttűnés, dupla expozíció:

      a jelenet több menetben újrarenderelődik, de az effekt rétegcsoportjába tartozó rétegek csak az effekthez tartozó menetben lesznek renderelve. Azok a rétegek, melyek egyik keresztáttűnéses csoportba sem tartoznak, minden renderelési menetben szerepelnek. A menetek nem az expo-listabeli helyzet, hanem a rétegcsoportok sorszáma szerinti növekvő sorrendben következnek egymás után. Tehát az első menet a legalacsonyabb sorszámú rétegcsoporttal renderelődik (01, 02 stb), utána a második legkisebb következik és így tovább.

    Repeat cross-fade (Keresztáttűnés többszöröző)

      //multi [átmenet] - többszörözi ugyanazt a keresztáttűnés menetet, kamera interpolációval:

      ugyanahhoz a rétegcsoporthoz tartozó keresztáttűnés (//cross) effekt többszörözése. Az effekt értéke az ismétlések száma. Ha vannak kockán belüli időeltolások, azok értékét interpolálja a műveletek alatt. Az ismétlések száma csak a végső minőségű rendelelésre érvényes, vázlatos módokban csak a két végpontot rendereli. Legyen vele óvatos, ha az ismétlések száma túl nagy, a renderelési idő nagyon meghosszabbodhat.

    Sub-frame time fraction (Kockán belüli időeltolás)

      //fraction [átmenet] - képkockán belüli időeltolás kameramozgáshoz:

      ezzel az effektel a kamera pozíciója áthelyezhető az aktuális és a következő kocka közé. Egy időeltolást ad meg a képkocka időintervallumán belül. A keresztáttűnés többszöröző (//multi) effekt interpolálja ezt az időeltolást az ismételt renderelési menetek során a nulla és a megadott érték között. A keresztáttűnés, a keresztáttűnés többszörözése és a kockán belüli eltolás (//cross, //multi, //fraction) így együttesen használható mozgási elmosás (motion blur) effektek létrehozására. Ez esetben a kockán belüli időeltolás a filmkamera zárszögeként (shutter angle) is felfogható. Ha nagyobb az értéke, hosszabb lesz az elmosódás a mozgáspálya mentén.

    Audio volume (Hangerő)

      //volume [átmenet] - mindkét hangcsatorna hangereje:

      a /2 opció megszorozza a hangerőt kettővel.

    Audio left (Hangerő, bal)

      //left [átmenet] - csak a bal oldali hangcsatorna hangereje,

    Audio right (Hangerő, jobb)

      //right [átmenet] - csak a jobb oldali hangcsatorna hangereje,

    Easing other effects (Másik effekt simítása)

      //ease [átmenet] - másik effektek nemlineáris jellege:

      az effektek lineáris és lesimított kezdetű/végű (ease in/out) interpolációval kerülhetnek kiszámításra. Az alapértelmezés történeti okokból a lineáris. Ezt az effektet a másik effekt által módosított rétegekre, vagy a másik effektet tartalmazó rétegre lehet alkalmazni. A 0 érték a lesimított, a 255 a lineáris módot jelenti.

    Quick unfocus (Gyors életlenség)

      //quickfocus - kapcsoló: gyorsabb életlenség számítás:

      a kijelölt rétegekben lineáris szűrővel életlenít Gauss életlenség helyett a végleges minőségű módban,

    LInear space unfocus (Lineáris színterű életlenség)

      //linearfocus - kapcsoló: az életlenség effektet lineáris színtérben számolja,

    Fine unfocus (Finom életlenség)

      //finefocus - kapcsoló: az életlenség effektet annak értékének felével számolja:

      előfordul, hogy az effekt érték felbontása nem elég a finom eléletlenítéshez a 255-ös érték közelében. Ezzel megduplázható a felbontás, ami gyengébb eléletlenítő effektet tesz lehetővé.

    Inverted (Negatív kép)

      //invert [ARGB] - kapcsolók: invertálja a kép kiválasztott A, R, G, B (Alfa, Vörös, Zöld, Kék) színcsatornáit,

    Alpha from RGB (Alfa RGB-ből)

      //from [YRGB] - kapcsoló: színből átlátszóságot csinál:

      az Y (szürkeskálás világosság), R,G,B vagy ezek kombinációjának átszámolása átlátszóságra.

    Collapse layers (Összevont rétegek)

      //collapse [+-] - kapcsoló: az effekt alatti rétegeket összemásolja, az eredmény egy rétegként kezelhető:

      ez az effekt elkülönítve egymásra másolja az aktuális és a megelőző //collapse effekt közé eső rétegeket. A //collapse legelső előfordulásánál az összes megelőző réteget másolja. Az eredmény az effekt rétegének tartalmaként jelenik meg, az összemásolt rétegek helyett. A kép illeszkedik a renderelés képmezőjére, háttere átlátszó. Az összemásolt kép mozgatható, maszkolható és effektezhető. A rétegcsoport beállítást ez az effekt nem veszi figyelembe.

      a + opcióval a rákövetkező rétegek az aktuális öszemásoláshoz adódnak hozzá beágyazott összemásolásként. A //collapse - (minusz jellel) zárja le a beágyazott rétegek sorát. Egy //collapse a + vagy - paraméterek nélkül az aktuális beágyazási szinten belül hat. A beágyazások egymásba skatulyázhatók, legfeljebb 4-szeres mélységben.

Próba

    1. Kattintson az Effects (Effektek) fülre az expozíciós lista ablakban.

    2. Kattintson a Fade (Áttűnés) listaelemre. Egy új ablak jelenik meg (a Rétegcsoportok ablak).

    3. Lépjen ki az ablakból az OK. (Rendben) gombbal.

    4. Írja be az effektet az expo-lista kurzorától a Paste (Illeszd be) gombbal.


11. fejezet

Rajzolás és kifestés


A Firka programban a képeket szerkeszteni is lehet. A mozgáspróbához törölhetők képrészletek, vagy kifesthető a figurák belseje fehérre azért, hogy a háttér ne látsszon mögöttük. De használhatja ezt a funkciót akár animálásra vagy szines kifestésre is.

A programban a képszerkesztő megnyitásához kattintson a Record (Felvétel) gombra az expozíciós lista ablakában. Jelölje ki a Picture (Kép) fület, utána pedig válassza ki a Painting (Rajzolás) gombot az ablak jobb alsó sarkánál, hogy a rajzoló és kifestő funkciókat használhassa a kamerás felvétel helyett.


A rajzolás ablaka

Az ablak jobb oldala megegyezik a képfelvétel móddal, ezekről a kezelőszervekről bővebben a 7. fejezetben olvashat. Az alsó részen találhatók a rajzolás eszközei és beállításai. Két lista található még az ablak bal szélén: a hierarchia lista és a kiválasztott paletta.

A Firkában egy képen belül 8 átlapolt alréteg lehet. Az alréteg egy téglalap alakú pixeles kép, ami RGBA és indexelt palettás színeket is tartalmazhat. Az RGBA színű pixelek közvetlenül tartalmazzák a Vörös, Zöld, Kék és Alfa (átlátszóság) értékeket, a palettaszínek pedig legfeljebb 256 féle, egyenként legfeljebb 256 színű palettára hivatkozhatnak, és saját Alfa átlátszóságuk is van. Van egy teljesen átlátszó szín még, aminek nincsenek komponensei.

Ha egy színt megváltoztat egy palettán, az mindenütt azonnal megváltozik. A paletták hierachikusan szervezettek. Egy paletta hozzárendelhető az alréteghez, az expo-lista réteg átirányítható rétegtartalmához, magához a réteghez, az expozíciós listához, a jelenethez vagy a mozihoz. Ez egy prioritási sorrend, az alrétegnek a legmagasabb és a mozinak a legalacsonyabb a prioritása. Minden palettának van egy kódszáma 0 és 255 között, és egy paletta ugyanazzal a sorszámmal felülbírálja az alacsonyabb prioritási szintek azonos sorszámú palettáit. Például, egy adott réteg palettája felülbírálja az egész jelenet ugyanazon palettáját.

A mozi palettáján lévő színek megosztottak a mozi összes jelenete között.

Ha a hierarchia szintek bármelyikére rákattint a bal felső sarokban lévő listán, a bal alsó sarokban új kezelőszerveket láthat:


Egy új paletta létrehozásához írjon be egy nevet a Palette: (Paletta:) mezőbe, és írjon egy kódszámot a Code: (Kódszám) mezőbe is. Ezután létrehozhatja a palettát a New palette (Üj paletta) gombbal. A paletta megjelenik a hierarchia listán. Alapértelmezésben a paletta egy bejegyzést tartalmaz, egy fekete színt név nélkül. Ezt a másik listán láthatja a hierarchia alatt. Ha rákattint, újabb kezelőszervek válnak láthatóva a bal alsó sarokban:


Az Entry: (Elemnév:) mezőben láthatja a palettaelem nevét, és ide írhatja be az új neveket is. Van két menü, Active: (Aktív:) és Usable: (Lehet:) melyekkel egy alréteget és egy alapértelmezett rajzeszközt rendelhet a palettaelemhez. Ezek automatikusan beállítódnak, amikor a palettaszínt kiválasztja rajzolásra.

Az Alpha: (Alfa:) mező az átlátszóságot adja meg a rajzoló és festő műveletekhez. Ez nem a palettabejegyzéshez tartozik, a kép minden pixelének saját átlátszósága van. Azonban a palettabejegyzés is tartalmazhat átlátszóságot, ez a pixel átlátszóságával kombinálva adja a végső eredményt.

Az Update entry (Aktualizáld) gombbal a név és ezek a beállítások átírhatók a palettaszínben. Az Add entry (Új elem) gomb egy új elemet hoz létre a palettán a megadott paraméterekkel. A palettaszín RGBA komponenseit a Coupling (Csatolás) kapcsoló bekapcsolásával lehet beállítani. Ezután ha felvesz egy színt az aktuális képről a szín kiválasztó eszközzel vagy a G billentyű megnyomásával, az felülírja a kijelölt palettaelem színét. Ha egy másik palettaszínt választ ki ilyen módon, az eredmény egy hivatkozás (link) lesz a kiválasztott palettaelemre, ezt a listában egy kis nyíl jelöli. Átkapcsolhat RGBA módba és megváltoztathatja a színt kézzel is, ha kikapcsolja a Palette colors (Paletta színek) kapcsolót.

Egy paletta kijelölése után a hierachiában, a Rename (Nevezd át) gomb segítségével átírhatja a paletta nevét és kódszámát is. A Delete (Töröld) gomb törli az egész palettát. A paletta szövegfájlba menthető a Save palette (Paletta eltárolása) gombbal, és ez a fájl be is tölthető a kijelölt paletta tartalmának kicserélésére az Update palette (Paletta cseréje) gombbal.

Ha egy hierarchia szint (réteg, expo-lista, jelenet...) van kijelölve a hierarchia listán, a Load palette (Paletta betöltése) gombbal betölthető és létrehozható egy vagy több új paletta. Az Unify palette (Paletta egyesítés) gomb egy összetett funkció: egy új palettát hoz létre az aktuális kép palettaszíneinek összegyűjtésével. Ehhez egynél több kép is kijelölhető a jobb oldali listán. A program kicseréli a képeken belüli palettahivatkozásokat az új paletta bejegyzéseire.

Az ablak alsó része három zónára osztható. Az első rész a bal alsó sarokban általában egy színkeverő az Alfa, Vörös, Zöld és Kék komponensekkel, de ha kijelöl valamit az ablak bal szélén lévő két listáról, akkor a kijelölt elemre használható műveletek is itt jelennek meg.


Az alsó terület második része

A második zónában felül négy színgomb található, és még egy, Target color: (Célszín:) megjelöléssel. A négy gomb négy színt tárol, melyek közül kijelölheti a rajzoláshoz és kifestéshez használhat. Valamelyik mindig ki van jelölve. A szinek között a gombokra kattintással válthat. A gomb közepén a szín átlátszóságát láthatja fekete és fehér háttér előtt. Ha a gomb az átlátszó színt mutatja (Alfa értéke 0) egy fekete-fehér sakktábla mintát láthat. A jobb oldali gomb alapértelmezésben az átlátszó színt tartalmazza. Egy gombot átválthat az átlátszó szín és a megelőző értéke között ha a jobb egérgombbal kattint rá. Úgyszíntén megteheti ezt az átlátszatlan fekete színnel is, ha a középső egérgombbal kattint.

Egy színt felvehet a képről és bemásolhatja az aktív színgombba, ha az egeret a szín fölé viszi és lenyomja a G billentyűt a billentyűzeten.

Néhány rajzművelet két szín megadását igényli. A Target color: (Célszín:) egy második szín ezekhez a műveletekhez. Ez szintén átlátszó az alapértelmezés szerint. Ha a Target color: (Célszín:) gombra kattint,  belemásolja a kiválasztott színgombot. A célszín a képről a T billentyűvel szedhető fel.

Egy színminta kép megjelenítéséhez kapcsolja be a Modelsheet: (Színminta:) opciót és írja egy kép nevét a hozzá kapcsolódó beviteli mezőbe. Egy képfájlt is betölthet a From file (Fájlból) gombbal. A színminta takarja az ablak bal alsó sarkánál lévő részt, és színeket vehet fel róla, ha rákattint az egér bal gombjával. Belenagyíthat és mozoghat is a képen az egérrel, ugyanúgy, mint a fő képnézet esetében.

Ha kijelöl egy palettaszínt a bal oldali alsó listáról, a Palette colors (Paletta színek) kapcsoló automatikusan bekapcsol és a palettaszínek kezelőszerveit láthatja. Az RGBA színekhez való visszatéréshez kapcsolja ki ezt az opciót.

A Shadow mask (Árnyékmaszk) opció a képet megkülönböztető színekkel mutatja. A teljesen átlátszó részek fehérek. Azok a részek, melyek pontosan megegyeznek a kijelölt színnel, vörösek. A többi RGBA színt kékkel mutatja, a többi palettaszín pedig zöld. A teljesen átlátszatlan pixeleket határozottan sötétebbnek mutatja, mint a félig átlátszókat. Ezt az opciót ki- és bekapcsolhatja a Szóköz billentyűvel.

A kép mögötti háttér világosságát állíthatja a Shadow mask (Árnyékmaszk) kapcsoló melletti tolókával. A jobb oldali Checkered background (Sakktábla háttér) kapcsolóval pedig egy sakktáblamintás hátteret rakhat a kép alá.

Egy képen belül nyolc alréteg lehet. A rajzoláshoz használt alréteget a Sub-layer: (Kép alréteg:) menüvel válassza ki. Ha egy alréteg már létezik, az ablak bal felső sarkában található hierarchia listán is kijelölheti. Ezen a hierarchia listán egy csillag (*) mutatja az alréteg neve előtt, ha az adott alréteg ki van jelölve rajzolásra, de még nem létezik. A hierarchia listán az alrétegeket engedélyezheti és letilthatja a kapcsolóikkal. Egy letiltott alréteg nem látszik és nem vesz részt a rajzoló műveletekben. Az egér jobb gombjával a kapcsolóra kattintva részben tilthatja le az alréteget. A részben letiltott alréteg fél átlátszósággal látható, de egyébként letiltott állapotú.

Amikor kijelöl egy alréteget a hierarchia listán, akkor további új gombok jelennek meg a bal alsó sarokban. A Type: (Típusa:) menüvel megváltoztathatja az alréteg típust változtathatja meg a kijelölt alrétegben. A Delete (Töröld) gombbal törölheti a kijelölt alréteget. Van még egy kapcsoló, amivel az alréteg berajzolási módját változtathatja Linear color space (Lineáris színtér) üzemmódra. Ez a többi alrétegre másolás módját szabályozza a képen belül. Ebben a módban a legtöbb rajzoló eszköz szintén lineáris színtérben rajzol az alrétegre.

Ezeket a változtatásokat rajzok sorozatára is lehet alkalmazni.

A Capture (Fotózd) gomb egy másolatot készít a képről az Image: (Alak:) mezőben megadott néven. Ennek a gombnak van egy menüje: kiürítheti a kép tartalmát, törölheti magát az alakot, növelheti, csökkentheti, forgathatja, tükrözheti vele a képet, összemásolhatja az Over: (Fölé:) vagy Under: (Alá:) mezők tartalmával, és az előszorzott átlátszóság (premultiplied alpha) korrekciójára is lehetőség van.

A New (Új kép) gomb egy ablakot hoz elő. Ebben az ablakban új kép hozható létre bizonyos megadott paraméterek szerint. Beállíthatja a kép felbontását és oldalarányát, és az aktuális kép különféle paramétereit másolhatja át az új képre.

Az Undo (Semmis) gombbal az utolsó rajzműveletet teheti semmissé a kijelölt képen. Az ESC és Ctrl+Z billentyűk is használhatók erre. Minden képnek elkülönített visszavonási előzményei vannak. A semmisé tételt képek sorozatára is elvégezheti, ha először kijelöli őket a jobb oldali listán. 

Az ablak alsó részének közepén talál hat számozott gombot (1..6). Ezek memóriagombok. Amikor kijelöl egy memória gombot, a program visszaállítja az eszközök utolsó, ugyanazzal a gombbal használt állapotát.

A program arra is emlékszik, hogy mi volt az utoljára kijelölt memóriagomb a rajzolótáblája különböző tollhegyeinél. Például, beállíthat szabadkézi rajzolást a tolla hegyére, mialatt az első memóriagomb van kijelölve, majd egy másik rajzmódot a toll másik (radír) végére, mialatt a második memóriagomb aktív. A program automatikusan vált a memóriagombok között, az éppen használt tollvégnek megfelelően.

Az alsó rész harmadik zónája a rajzoló eszköztár. Felül gombok vannak ábrákkal az aktuális rajzeszköz kijelölésére. A gombok alatt találja a kijelölt eszköz beállításait. Ha az ablak alsó része túl kicsi, előfordulhat hogy nem látja az összes gombot. Ebben az esetben nagyítsa meg az alsó részt a képterület jobb alsó sarkában található átméretezővel (a két görgetősáv találkozásánál).


Kijelölés, maszkolás, képrészek mozgatása és torzítása

Ezt a módot az M billentyűvel aktiválhatja a billentyűzetről.

Egy képrészlet kijelöléséhez kattintson rá és rajzoljon egy alakzatot. A használható alakzatok: Rectangle (Téglalap), Ellipse (Ellipszis), Polygon (Sokszög), Freehand (Szabadkézi), Edges (Szélek), Rays (Sugarak), Flood (Folyat). Ezek egyeznek a körvonal mód alakzataival, lásd alább. Egy "menetelő hangyák" körvonalat láthat a kijelölt terület körül. A kijelölés maszkként viselkedik. Minden művelet csak a kijelölésen belül módosítja a képet.

A Line smoothing: (Vonalsimítás:) menügomb akkor aktív, ha a kiválasztott alakzat Freehand (Szabadkézi) vagy Edges (Szélek). Négy fokozata van: None (Nincs), Light (Gyenge), Medium (Közepes) és Heavy (Erős). Ez a szűrő kisimítja a vonal egyenetenségeit az alakzat rajzolása közben.

Ha aktiválja a váltókapcsoló Move (Mozgat) gombot, áthelyezheti a kijelölt részt ha a képre kattint és lenyomott gombbal mozgatja az egeret.

A váltókapcsoló Morph (Torzít) gombbal eltorzíthatja a kijelölt rész tartalmát. Alapesetben a torzítás eltolja a képtartalmat, de más torzítási módokra is lehetőség van. Használja az X és a H billentyűket egy középpont kijelölésére a képen. Ezután X esetén elforgathat és nagyíthat a középpont körül, míg H esetén elcsúsztathat. A középpont jelet úgy törölheti, ha az egeret leviszi a képről és lenyomja az X vagy H billentyűket a billentyűzeten. Az aktuális szín átlátszósága (az Alpha: tolóka) adja meg a torzítás rugalmasságát. Az X helyett a numerikus billentyűzet / (osztás) billentyűjét használhatja, a * (szorzás) billentyűvel pedig a középpont jelet törölheti az egér helyzetétől függetlenül is.


Torzítási módok (normál, X, H)

A Morph (Torzít) gombnak van egy opció menüje, mellyel az aktuális torzítás eltárolható torzító alakként. Létrehozhat újat vagy hozzáadhatja a torzítását egy már meglévő torzítás alakhoz. Ehhez írjon egy nevet az Image: (Alak:) mezőbe. Miután létrehozta, beírhatja a torzítást az expo-listába, hogy eltorzítsa vele más rétegek tartalmát. Fájlból is betölthet torzítást, illetve el is tárolhatja fájlba azt.

A Constrain (Igazítás) kapcsoló a vízszintes vagy függőleges irányra korlátozza az elmozdításokat.

Ha aktiválja a Set selected (Kiválasztott) gombot, a kijelölés együtt mozog az átalakításokkal. Egyébként csak a tartalom mozog és a kijelölés (a "menetelő hangyák") helyben marad. A Select: (Kijelölés:) menüben adhatja meg, hogyan adjon egy új kijelölést a meglévőhöz: Set new (Új terület), Add (Add hozzá), Subtract (Vond ki), Intersect (Közös rész).

Használja az Unfocus: (Életlenség:) tolókát életlen szélű kijelölések rajzolásához. Esetenként jobb a kijelölést élsimított és félig áttetsző szélső pixelek nélkül rajzolni. Ezt a módot a Hard edge (Kemény széllel) kapcsolóval engedélyezheti.

A Get mask (Maszkold) gombbal egy kijelölést hozhat létre a meglévő képtartalomból. Egy opcionális menüből is választhat kijelölési módot. A Fill (Fesd ki) gomb kitölti a kijelölést az aktuális színnel. Az Invert (Ellentét) gomb megfordítja a kijelölést, a Deselect (Üresre) gomb pedig törli azt.

A billentyűzetről a B billentyűvel hajtható végre a legutolsó Get mask (Maszkold) művelet, a V billentyű kitölti a kijelölést, az I ellentétére fordítja, a C pedig üresre törli azt. Ezeket a billentyűparancsokat másik rajzeszközökkel is használhatja.


Szín felszedése, palettakészítés és színsorok

Ezt a módot a P billentyűvel aktiválhatja a billentyűzetről.

Ebben a módban a képre kattintva bemásolhat egy színt a képről a kiválasztott színgombba. Ha palettás színre kattint, a kijelzés palettaszín módra vált, a bal oldali listák a palettát és a kijelölt palettaszínt mutatják. Ha egy RGBA színre kattint, az RGBA értékeket láthatja. A billentyűzetről a G billentyűt használhatja egy szín felszedésére, másik rajzolási módokban is.

A Palette making mode (Palettakészítő mód) kapcsolót aktiválva a felszedett szinek felülírják a kijelölt palettaelem tartalmát. Ezt a módot egy paletta felépítésére használhatja. Ha van egy karakterről egy színes modellap, először készítsen egy palettát a kívánt színek neveivel, majd állítsa be a színeket, a palettaelemeket a listán kijelölve és felszedve színeiket a karakter modellről. Van egy olyan opció is, hogy az RGBA értékeket kézzel állíthassa. Ebben a módban amikor egy palettaelemre kattint, az RGBA tolókák jelennek meg, hogy módosíthassa az elem színét.

A két hosszú csík a színátmenetekkel két színsor. Másik rajzmódokban van egy opció, amivel a kijelölt színsorral rajzolhat az aktuális szín helyett. Ezeket színkeverésre és a kevert színek felszedésére is használhatja. Egy színsort úgy adhat meg egy képről, hogy kijelöl a képen egy részletet a kijelölés eszközzel, majd rákattint a Get range (Színsor) gombra. Ez bemásolja a kijelölés színeit a színsorba a vízszintes vagy függőleges irány mentén aszerint, melyik nagyobb. A színek sorrendje megfordítható a színsorban a Mirror (Tükrözd) gombbal, és a Load file (Töltsd be) és Save file (Tárold) gombokkal tárolhatja a színsorait fájlokban.


Zárt alakzatok kifestése

Ezt a módot az F billentyűvel aktiválhatja a billentyűzetről.

Amikor a képre kattint, a kijelölt területet tölti ki annak zárt határán belül. Ha a határa nem teljesen zárt, a festék kifolyik a lyukon keresztül. Ezeket a lyukakat kézzel bezárhatja, ha kattint és lezáró vonalakat rajzol a képre, mialatt nyomva tartja a Shift és Control billentyűket. Ezeket a vonalakat elindíthatja a Shift és Control gombok nélkül is, ha a kifestett rész határvonalára kattint. A program újraszámolja a legutolsó kitöltést minden alkalommal, amikor berajzol egy lezáró vonalat. Ismételje a lyukak lezárását a körvonalon amíg az összeset be nem zárta.

Egy téglalapot is rajzolhat a képre. A program megkerei a téglalap belsejében a Target: (Célszín:) színű zárt alakzatokat és átfesti őket a kijelölt színre.

A program az aktuális alréteget és a felette lévő bekapcsolt alrétegeket használja határként a kifestésben. Az aktuális alatti alrétegek nem hatnak az eredményre.

Egy mintázat textúra képezhető az aktuális képtartalomból a Get (Vedd) gombra kattintva a Pattern: (Mintázat:) kapcsoló mellett. Ha van kijelölés, a program csak a kijelölés tartalmát másolja le. Ezután, ha a Pattern: (Mintázat:) be van kapcsolva, a mintázattal festhet a kijelölt szín helyett. Ha mintázattal fest, használhatja a Move (Mozgat) és Morph (Torzít) gombokat is, ugyanúgy, mint a kijelöléseknél. A festett textúrákat kézzel torzíthatja, hogy azok kövessék a karakter testrészeinek elmozdulását. A Constrain (Igazítás) kapcsoló is megegyezik más eszközök azonos funkciójával, az eltolásokat korlátozhatja vele a vízszintes vagy függőleges irányokra.

A Recolor (Átszínez) módban az átlátszatlan részekre festhet. Ekkor csak a színárnyalat változik, megőrzi az eredeti átlátszóságot. Ha a Contouring (Körvonalazás) kapcsolót bekapcsolja, a körvonal lezárását használja alapértelmezésben, anélkül hogy le kellene nyomni a Shift és Control billentyűket. A Step palette (Lépj a palettán) kapcsolóval minden festés után a palettán a kijelölés átlép a következő színre. Ez akkor lehet hasznos, ha ugyanazzal a színmintázattal kell több rajzot kifesteni (mint például egy kockás takaró kockáit).

A program képes magától is lezárni a körvonal kisebb hézagait, ha megnöveli a Patching: (Befoltozás:) tolóka értékét. De ez egyúttal rontja a kifestés pontosságát. Beállíthat egy pixeles távolságot, ameddig a festék aláfolyik a felsőbb rétegek tartalmának az Underflow: (Aláfolyás:) paraméterrel. A Tolerance: (Színtűrés:) értékkel pedig a háttér színeltéréseire való érzékenységet állíthatja be.


Körvonalak és kitöltött alakzatok

Ezt a módot az O billentyűvel aktiválhatja a billentyűzetről.

Ebben a módban kézzel rajzolhat alakzatokat. Az alakzat belsejét kitöltheti a kijelölt színnel, ha bekapcsolja a Fill inside (Fesd ki a belsejét) kapcsolót. Egyébként körvonalakat rajzolhat. Ha bekapcsolja a Stroke (Húzd ki) módot, az aktuális és magasabb alrétegek tartalma modulálja a rajzoló toll erősségét. A toll áthúzza a már meglévő képtartalmat. A Use color range (Színsorral) kapcsolóval a szín felszedő eszköznél kijelölt színsorral rajzolhat. Ez a rajzolás átlátszóságát fordítja le a színsor színeire. Ha definiált egy mintázat textúrát a kifestés eszköznél, ugyanazt a textúrát használhatja a Clone (Klónoz) rajzmódban a Pattern cloning (Mintázat klónozása) bekapcsolásával.

A Shape: (Alak:) menüvel jelölheti ki a rajzolandó alakzatot. Ugyanezeket az alakzat fajtákat használhatja területek kijelölésére a kijelölés eszköznél is.

    Rectangle (Téglalap)

      Téglalap rajzolásához kattintson a képre és mozgassa átlósan az egeret lenyomott gombbal. A Shift billentyűvel négyzetet rajzol, a Control billentyűvel pedig a téglalapot szimmetrikusan rajzolja a kezdőpont köré.

    Ellipse (Ellipszis)

      A téglalaphoz hasonló, az ellipszist a befoglaló téglalapjával lehet megadni.

    Polygon (Sokszög)

      Kattintson a képre és mozgassa az egeret lenyomott gombbal. Ezalatt ismételte az Enter billentyűvel jelölje ki a sokszög sarkait. A rajzolás befejezésekor engedje fel az egér gombját. A program egyenesekkel köti össze a kijelölt sarkakat és az alakzatot be is zárja.

    Freehand (Szabadkézi)

      Kattintson a képre és mozgassa az egeret lenyomott gombbal. Egy körvonal görbét rajzolhat. A program egy egyenes vonallal zárja be az alakzatot.

    Edges (Szélek)

      A szabadkézi mód változata. Ha a rajzolás közel halad a képen egy kontúrhoz, a toll annak szélére tapad és pontosan követi azt.

    Rays (Sugarak)

      Ez egy kivetítés az egér pozíciójától sugárirányban kifelé. A kép átlátszatlan részei árnyékot vetnek, ezek adják a kijelölt részeket. Ezzel például fénysugarakat lehet jól rajzolni.

    Flood (Folyat)

      A kifestés eszköz működéséhez hasonló. Akkor hasznos, ha egy egyszínű kitöltött foltot kell kijelölni. Ez az üzemmód használja a kifestés eszköz Patching (Befoltozás), Underflow (Aláfolyás) és Tolerance (Színtűrés) paramétereit.

Az egész képet festheti be a Whole (Egészre) gombbal.

A Line smoothing: (Vonalsimítás:) menügomb akkor aktív, ha a kiválasztott alakzat Freehand (Szabadkézi) vagy Edges (Szélek). Ez a szűrő kisimítja a vonal egyenetenségeit az alakzat rajzolása közben.

Az alsó részen az alakzat rajzolás, a vonalrajzolás és a szabadkézi rajz kezelőszervei közösek. Itt állítható be a rajztoll stílusa és a rajzolási mód.

A Pen size: (Tollméret:) tolóka adja meg a rajzoló toll méretét. A toll erősségét a Pressure: (Tollnyomás:) paraméterrel állíthatja. Ez hasonló a szín Alfa beállításához, de néhány tollfajta attól eltérően használja.

A Pen type: (Toll:) menüben különféle tollfajtákat talál. Vannak alap tollak mint a Square (Négyzet) és Round (Kör), ezeknek kemény szélük van élsimítás nélkül. A Smooth (Sima) toll egy kerek toll élsimított szélekkel és töredék pixel pozícionálással. A Fuzzy (Homály) tollnak életlen alakja van. Vannak még további tollak különböző rajzeszközök és stílusok szimulálására (Kréta, Száraz ecset, Szóró stb.).


Néhány toll változat

A toll típus rész másik menüje a rajzmódot adja meg:

    Replace (Felülír)

      A képtartalom felülírása a toll színével, az átlátszóságot is felülírja.

    Over (Fölé)

      A tartalom fölé rajzolás. A toll takarja a tartalmat, az átlátszóság mindig az átlátszatlan felé növekszik.

    Behind (Alá)

      A Fölé móddal azonos, de a toll és a korábbi tartalom sorrendje felcserélt, a tartalom mögé rajzol.

    Recolor (Átszínez)

      A tartalomra rajzol. Csak a színárnyalatot változtatja, de megőrzi az eredeti átlátszóságot.

    Remap (Lefordít)

      Csak palettaszínekre, lecseréli a tartalom palettáját de megőrzi a palettán belüli színek sorszámát. Ha a Target color: (Célszín:) egy palettaszín, csak annak a palettának a színeit cseréli ki. Ha a célszín és a kijelölt szín ugyanazon a palettán van, a palettán belüli színindexeket tolja el.

    Eraser (Radír)

      Ez a mód a kijelölt színnek csak az Alpha (átlátszóság) komponensét használja a radírozás erősségeként. Növeli a pixelek átlátszóságát, de megtartja azok színárnyalatát.

    Chroma key (Szín-kulcs)

      A kijelölt színt a Target color: (Célszín:) gomb színére cseréli. A kijelölt szín Alpha (átlátszóság) komponense adja a hasonló színek elfogadásának tűréshatárát.

    Alpha cut (Alfa-vág)

      Ez a mód csak a kijelölt szín átlátszóságát használja. Ha a korábbi tartalom átlátsósága a megadott Alpha (átlátszóság) érték alatt van, a pixel színe átlátszó lesz, egyébként változatlan marad.

    Hard cut (Keményít)

      A pixel értéke teljesen átlátszó lesz, ha átlátszósága a megadott Alpha (átlátszóság) érték alatt van, különben teljesen átlátszatlan lesz.

    Gamma (Gamma)

      Minden komponens (Alfa, Vörös, Zöld, Kék) a nekik megfelelő komponenseket módosítja. Az átmenet görbéjét változtatja a minimum (0) és a maximum (255) értékek között. A közép (128) új értéke adható meg, vagyis ha egy érték 128, a hozzá tartozó komponens változatlan marad.

    Lightness (Világosság)

      Ez az üzemmód megnöveli vagy lecsökkenti a színkomponensek erősségét (világosságát). Az Alpha (átlátszóság) értékét nem használja. Egy komponens (Vörös, Zöld, Kék) 128 alatt sötétíti, 128 felett pedig világosítja a tartalmat. Ha egy érték 128, az a színkomponens változatlan marad.

    Hue (Színárnyalat)

      Ez az üzemmód csak a szín árnyalatát változtatja hogy az megegyezzen a kijelölt színnel, de megőrzi az eredeti átlátszóságot és világosságot.

    Sharpness (Élesség)

      Ebben az üzemmódban csak a kiválasztott szín Alpha (átlátszóság) komponense hat. 128 alatt kissé elmossa a képtartalmat, 128 felett pedig növeli annak élességét.

    Thickness (Vastagság)

      Ez a mód szintén csak az Alpha (átlátszóság) komponenst használja. 128 alatt a képtartalmat vékonyítja és 128 felett vastagabbá teszi. Ez az üzemmód a vastagságot legfeljebb egy pixellel módosítja. Ezért ez a mód leginkább vonalas rajzok vonalvastagságának finomhangolására való. Nagyobb változtatáshoz előnyösebb a Stroke (Húzd ki) módot használni.

    Smudge (Maszatol)

      Ez a mód összekeveri és elmossa a korábbi képtartalom pixeleit. A kijelölt színnek nincs hatása erre a módra. A Pressure: (Tollnyomás:) tolóka értékével szabályozható a maszatolás effektus erőssége. 

    Clone (Klónoz)

      A képtartalmat másolja át. Ez a mód ugyanazt a kezdőpontot használja, mint a kijelölés és kifestés eszközök a torzításhoz. Vagyis a klónozás kezdőpontja beállítható az X vagy H billentyűk lenyomásával a billentyűzeten. Miután rákattintott valahová a képen a program a kezdőponttól másolja a kép tartalmát az egér alatti részre. A Kifestés eszközben eltárolt textúrátt is másolhatja, a Pattern cloning (Mintázat klónozása) kapcsoló bekapcsolásával.

Egyenes vonalak és átmenetek

Ezt a módot az L billentyűvel aktiválhatja a billentyűzetről.

Egyenes vonalak rajzolásához kattintson a képre és mozgassa az egeret lenyomott billentyűvel. A Fade out (Halványul) kapcsoló a toll átlátszóságát interpolálja láthatatlanba a vonal mentén. Ugyanígy, a Thin out (Vékonyodik) kapcsoló a toll vastagságát csökkenti nullára. A Use color range (Színsorral) és a Pattern cloning (Mintázat klónozása) kapcsolók ugyanazok, mint az előző eszköznél.

Egyenesek helyett színátmenetek rajzolásához használja a Gradient: (Átmenet:) kapcsolót. Rajzolhat Linear (Lineáris), Radial (Sugaras), Conical (Kúpos) és Spiral (Spirális) átmeneteket a képre. Az átmenet egy folyamatos változás a kijelölt szín és a teljes átlátszóság között.

A Constrain (Igazítás) kapcsolóval a vonalat vagy átmenetet a vízszintes vagy függőleges tengelyhez illesztheti. A Shift billentyű rajzolás közben is aktiválja ezt az üzemmódot. A Ctrl billentyű lenyomásával több illesztési tengelyt kapcsolhat be 15°-os lépésközzel.

A további kezelőszervek a tollfajták és a rajzmód beállításai. Ezek megegyeznek az előző rajzeszköz azonos beállításaival.


Szabadkézi rajz

Ezt a módot a D billentyűvel aktiválhatja a billentyűzetről.

Ebben a módban kézzel rajzolhat vonalakat. Kattintson a képre és mozgassa az egeret lenyomott gombbal a kívánt útvonalon. Ha nyomásérzékeny tollas tablet áll rendelkezésére, engedélyezze a nyomásvezérlést a Pressure (Nyomás) kapcsolóval. Ha be van kapcsolva, a Fade out (Halványul) és Thin out (Vékonyodik) kapcsolókkal adhatja meg a tollnyomás által vezérelt paramétereket. Ezekre a kapcsolókra az egér jobb gombjával kattintva csak félig kapcsolja be azokat. Ez azt jelenti, hogy a nyomás az értéket kisebb mértékben fogja befolyásolni. Nyomásvezérlés nélkül a Fade out és Thin out kapcsolók folyamatosan halványodó, illetve vékonyodó vonalak berajzolását teszik lehetővé.

Ha a Follow edges (Szélek mentén) kapcsoló aktív, és a toll az alatta lévő tartalom szélének közelében van, a toll rátapad a szélre és követi azt.

A Use color range (Színsorral) és Pattern cloning (Mintázat klónozása) kapcsolókhoz, a toll típusok és a rajzmód beállítások leírásához lásd az előző rajzeszközöket.

A Line smoothing: (Vonalsimítás:) menügomb segítségével beállítható, hogy a rajzolás közben mennyire simítsa ki a program a vonal egyenetlenségeit.

Próba

    1. Kattintson az expo-lista ablakban a Record (Felvétel) gombra. Megjelenik a felvétel ablaka.

    2. Kattintson a Pictures (Kép) fülre az ablak jobb felső sarkában, majd válassza ki a Painting (Rajzolás) gombot alul.

    3. Írjon egy nevet az Image: (Alak:) mezőbe és kattintson a Capture (Fotózd) gombra. Ezzel létrehozott egy üres képet.

    4. Válassza ki a szabadkézi rajz eszközt a jobb szélső eszközgombra kattintva (hullámvonal). Húzzon pár vonalat.

    5. Próbálja változtatni a toll színét, a toll méretét, nyomását, fajtáját. Próbáljon ki többféle rajzmódot.


12. fejezet

Jelenetek összefűzése, a film vágása


A jelenetekből, azokat tetszőleges sorrenben összeállítva filmet készíthetünk. A számítógép sebességétől és memóriakapacitásától függően ezután ezt a filmet egyben, vagy részleteiben meg is tekintheti. A film összeállításához kattintson az Alapablakon a Playlist (Vetítési lista) gombra.


A vetítési lista ablaka

Az új ablakban egy lista látható a jelenetek vetítési sorrendjének megadásához. A listába íráshoz a jelenetek kiválasztó ablakát kell használni. Nyissa meg a jelenetek ablakát a Scenes... (Jelenetek) gombra kattintással, és kattintson a beillesztendő jelenetre. Több jelenetet is kijelölhet egyidejűleg beillesztésre. Utóbbi esetben ezek a jelenetek ugyanabban a sorrendben kerülnek beillesztésre, ahogyan a jelenetek ablakában is láthatók, vagyis ABC sorrend szerint. Ezután térjen vissza a Vetítési lista ablakához és kattintson az Add to list (Listára) gombra. A kijelölt jelenetek beillesztésre kerülnek a lista kiválasztott helyére.

A Replace (Írd fölül) gombbal a lista kiválasztott elemét lehet felülírni egy újabb elemmel - például ha a lista tartalmazza egy jelenet tervezési munkafázisban felvett vázlatát, vagy a képes forgatókönyvből vett állóképet, és ezt a kész jelenet felvétele után ki kell cserélni a legújabb változatra.

A Cut out (Vedd ki) gombbal törölheti a kijelölt bejegyzéseket a listáról.

A Select all (Jelöld ki mindet) gomb a lista összes elemét kijelöli egyszerre.

A film vágása során a jelenetek elejéről és végéről képkockák hagyhatók el. Ez nem törlődik a jelenetből, csupán a vetítés során nem fog látszani. A kijelölt jelenet elejéről elhagyandó képkockák számát a Skip first: (Eleje kihagyás:) beviteli mezőben adhatja meg. A jelenet végéhez az End frame: (Vége:) mező használható, ahol a kihagyott képkockák száma háromféle módon is megadható: a kihagyott képkockák számával, a jelenet utolsó képkockájával, vagy a jelenet hosszával.

A kiválasztott és a rákövetkező jelenet közé átmenet tehető a Transition: (Átmenet:) mezővel, itt beállítható az átmenet típusa és hossza. A két jelenet az átmenet hosszában időben átfedi egymást.

A Linear space transition (Lineáris színterű átmenet) opcióval az átmenet lineáris színtérben kerül kiszámításra. Az Ease transition (Sima átmenet) kapcsolóval az átmenet kezdete és vége lesimított lesz.

A jelenetek listája eltárolható a Save list (Lista eltárolás) gombbal. Ez csak a jelenetek összeállított listáját menti el, nem magukat a jeleneteket. A lista visszatölthető a Load list (Lista betöltés) gombbal.

A listában ki kell jelölni azt a részt, amit vetíteni vagy renderelni akar. A kijelölt rész a listában más színnel jelenik meg. A kijelölés első jelenete a Set start (Kezdete) gombbal az utolsó jelenet pedig a Set end (Vége) gombbal adható meg. A részlet kijelölhető az egérrel is, az egeret a gomb lenyomva tartása mellett a listán végighúzva.

A jelenetek vetítéséhez kattintson a Play (Vetítsd) gombra, ekkor megjelenik a vetítő ablak. Ha fájlba akarja renderelni a jeleneteket, használja a Render file (Fájlba) gombot. Ekkor egy fájl kimentési ablakot kap, ahol beállíthatja a kimentendő fájl vagy képszekvencia paramétereit.

Próba

    1. Kattintson a Playlist (Vetítési lista) gombra az Alapablakon. Az összeállító ablak megjelenik.

    2. Kattintson a Scenes...(Jelenetek...) gombra ugyancsak az Alapablakon. A jelenetek ablaka megjelenik.

    3. Kattintson egy meglévő jelenetre a jelenetek ablakának listáján.

    4. Kattintson az Add to list (Listára) gombra a vetítési lista ablakában. Ezzel beillesztette a kiválasztott jelenetet a listára.

    5. A 3. és 4. lépést ismételve válasszon ki és illesszen be további jeleneteket is.

    6. Kattintson a legelső jelenetre a vetítési lista ablakban és vontassa az egeret lenyomott gombbal hogy kijelölje a jeleneteket.

    7. Játssza le a kijelölt jeleneteket a Play (Vetítsd) gombbal.


13. fejezet

Rétegek és rétegcsoportok


Az expozíciós listában kattintson egy réteg fejlécében a betűjelre, ekkor megnyílik a réteg tulajdonságainak ablaka.


Kattintson a réteg tartalmának betűjelére


A réteg tulajdonságainak ablaka

Az ablakban, a bal alsó sarokban található Name: (Neve:) mezőben megváltoztathatja a réteg tartalmának nevét. A Name: (Neve:) mező felett elhelyezkedő listában a jelenet összes rétegtartalmának betűjele látszik. Ha valamelyikre rákattint, azzal átirányítja a réteget a másik rétegtartalomra. Az átirányított tartalom azt jelenti, hogy a rétegek ugyanazon az expo-lista tartalmon osztoznak. Az egyikben végzett változtatás a többiben is változni fog. Ügyeljen arra, hogy a már egy réteg által sem használt rétegtartalom törlődik a jelenetből.

A Fade (Átlátszóság) és a Focus (Életlenség) tolókákkal állítható az egész réteg átlátszósága és életlensége, a Red, Green, Blue (Vörös, Zöld, Kék) tolókákkal elszínezni lehet a képet, az Alpha (Alfa) tolókával pedig az átlátszóság kontrasztossága állítható.

A Stereoscopic: (Sztereo nézet:) beállító menüvel választható ki a réteg sztereo megjelenése, hogy az mindkét szem, vagy csak a bal, vagy csak a jobb szem számára legyen látható.

Az Audio left (Hang bal) és Audio right (Hang jobb) tolókákkal a sztereo hangcsatornák hangereje állítható be. A Stereo audio: (Sztereo hang:) menüvel a hangcsatornák hozzárendelése állítható be.

A Presets... (Sablonok...) gombbal eltárolható a réteg beállításainak kombinációja, hogy másik jelenetekben is fel lehessen használni.

A New under (Újat alá) és New over (Újat fölé) gombokkal új réteget hozhat létre az aktuális réteg alatt vagy felett. Az új réteghez automatikusan képzett névvel mindig létrejön egy saját rétegtartalom is.

Ha a réteg tartalma más rétegekkel megosztott, az Unshare (Válaszd le) gomb a réteg tartalmát ismét egyedileg szerkeszthetőre alakítja át.

A réteget a Delete (Töröld) gombbal lehet törölni.

A Picture sub-layers (Kép alrétegek) területen engedélyezhetők vagy tilthatók a képek belső alrétegei (körvonal, festék, árnyék stb.) Minden kép legfeljebb nyolc belső alréteget tartalmazhat, melyek tetszőleges kombinációban megjeleníthetők az expozíciós lista rétegeiben.

A Level type: (Réteg típusa:) menüvel állíthatja be a réteg működésének módját:


    Cover (Takarás)

      A kép az eredeti színeiben jelenik meg, átlátszatlan részei takarják az alatta elhelyezkedő rétegek tartalmát. Ez a rétegek alapértelmezett állapota.

    Shadow (Árnyék)

      Ugyanúgy működik, mint a Takarás, de a réteg színeit feketére cseréli. Hasznos árnyékhatások készítéséhez.

    Add (Összeadó)

      A réteg tartalma összeadó (additív) színkeveréssel kerül az alatta lévő rétegek tartalmára. Az eredmény hasonló, mint amikor kivetítenek egy diaképet valamire.

    Subtract (Kivonó)

      A színt kivonó (szubtraktív) színkeverés adja. Olyan a hatása, mint amikor festékeket keverünk össze vagy nyomtatunk rá egymásra.

    Multiply (Szorzó)

      Az eredményt a színek összeszorzása adja. A szorzáshoz a 0 érték 0-t jelent,  a  255 pedig 1-et. Olyan a hatása, mint egy színszűrőnek, a kép világosságát csökkenti.

    Screen (Vetítő)

      Ez egy "inverz szorzó" művelet. Először invertálja a színeket, összeszorozza őket, majd az eredményt ismét invertálja. A kép világosságát növeli.

    Overlay (Rátét)

      A Szorzó és a Vetítő műveletek kombinálása. Az eredmény sötét színeknél sötétebb, világos színeknál világosabb lesz.

      Recolor (Átszínezés)

      A takarással azonos módon működik, de megőrzi a meglévő képtartalom átlátszóságát. Más rétegek tartalmára rajzolhat, ha kombinálja ezt a módot az összevont rétegek effekttel (//collapse).

    Difference (Különbség)

      Az eredmény színét a két egymásra másolt szín komponensei közötti különbség abszolút értéke adja.

    Positive mask (Pozitív maszk)

      Az alapértelmezett rétegcsoport rétegeit maszkolja. Ahol a maszk átlátszó, a maszkolt kép is átlátszó lesz.

    Negative mask (Negatív maszk)

      Ugyanolyan, mint a pozitív maszk, de a maszk átlátszóságának inverzét használja.

    Union mask (Unió maszk)

      Nagyon hasonló a pozitív maszkhoz. Ha egynél több maszk kerül egy maszkolt rétegre, a pozitív és negatív maszkok egyenként fejtik ki a hatásukat, és maszkolás után egy pixel akkor marad látható, ha az összes maszkon átlátszatlan volt (ÉS). Ezzel szemben az összegződő unió maszkoknál, a program összemásolja a maszkokat a maszkolás elvégzése előtt, és egy pixel akkor lesz látható, ha legalább egy maszkon átlátszatlan volt (VAGY).

    Neg. union mask (Neg. unió maszk)

      Ez egy unió maszk, de a maszk átlátszóságának inverzét használja. Olyan, mint a negatív maszk, de a tényleges maszkolás előtt összemásolásra kerül a többi unió maszkkal.

    Eraser union mask (Törlő unió maszk)

      A tartalmát kitörli az unió maszkból. Ezeknek az unió maszk rétegeknek számít az expo-listabeli sorrendje.

    Neg. eraser mask (Neg. törlő maszk)

      Azonos a törlő unió maszkkal, de a maszk átlátszóságának inverzét használja.

    Exclusion mask (Kizáró maszk)

      Az unió maszkokkal együtt kezeli a program. Az eredő maszkot az alacsonyabban elhelyezkedő maszkok és az új maszk tartalma közötti különbség adja. Általában, egy pixel akkor marad látható, ha az összemásolt két maszk egyike átlátszó, másika átlátszatlan volt.

    Unfocus map (Élességi térkép)

      A maszk réteg átlátszósága modulálja a maszkolt rétegek élességét. Ahol a maszk átlátszó, a maszkolt réteg éles marad.

    Directional focus (Iránybeli élesség)

      Ez egy élességi térkép, de az átlátszóság csak a maszk +X irányában mossa össze a képet. A vörös, zöld, kék színkomponensek a -X, +Y, -Y irányokban életlenítenek. Ezzel a rétegtípussal egyszerű iránymenti életlenítés effekteket lehet készíteni.

    Inter-scene mask (Jelenetközi maszk)

      Csak akkor van hatása, ha a vetítési lista ablakban a jelenet átmegy egy másikba, és a Transition: (Átmenet:) mód a Key mask (Kulcs maszk) üzemmódra van állítva. Ebben a módban mindkét jelenet jelenetközi maszkjai pozitív maszkként hatnak a rálapolódó jelenet tartalmára.

    Light rays effect (Fénysugarak effekt)

      Ez a mód kameramozgásokkal használható képrétegek torzítására egy pontból kivetített fénysugarakkal. A kamerapozíció a renderelt sugarak középpontja. A kamerapozíció mérete és elforgatási szöge határozza meg a sugarak hosszát kifelé és befelé.

    Picture vectors (Képvektorok)

      A kép alakok kamerapozícióként használhatók. Minden kép maximum nyolc kamerapozíció vektort tartalmazhat, ás ezeket a Picture sub-layers (Kép alrétegek) kapcsolóival lehet tiltani vagy engedélyezni. Ez a mód akkor hasznos, ha korrigálni kell egy animált szekvencia képeinek pozícióját. Ekkor az animáció rétege megduplázható képvektor rétegként és a képek saját maguk korrigáló kamerapozícióiként használhatók.

    Deformation path (Torzító mozgás)

      Ez a réteg a módosított réteg tartalmát irány szerinti nagyítással és nyírással torzítja. A réteget meg lehet nyújtani a kamerapozíció elforgatásának irányában, annak nagyítása mértékével, és a réteg X és Y irányban nyírható a kamerapozíció szerint. Az alapértelmezett (0,0) pozíció 1 nagyítás mellett semmit nem módosít.

    Perspective path (Perspektív mozgás)

      Egyfajta perspektív torzítás. A kameramozgás pozíciója, elforgatása és nagyítása alapján összenyomja a kép tartalmát az egyik szélénél, míg a másik szélén megtartja az eredeti méretet, és interpolál a kettő között. Csak egyszerűbb esetekre jó, egyébként valamilyen 3D programot érdemes használni.

    Mirror path (Tükröző mozgás)

      A kamerapozíció egy tükrözési pontot ad, az elforgatás iránya adja a tükrözés tengelyét.

    3D position (3D pozíció)

      A kameramozgás Y koordinátája a módosított réteg mélységi (Z) 3D koordinátáját változtatja.

A Linear color space (Lineáris színtér) opció bekapcsolásával a színszámítások lineáris színtérben történnek. A kompozitálás alapértelmezett színtere az sRGB, de néhány művelet, mint például az eléletlenítés, jobb eredményt ad a lineáris térben.


sRGB és lineáris színtér

Az expo-lista áttekinthetősége érdekében nem ajánlott a rétegek funkciójának keverése, ne használja ugyanazt a réteget képekhez, hangokhoz, effektekhez stb. Használjon külön rétegeket a különféle funkciókhoz. Az is jobb, ha csak az alapértelmezett rétegcsoportokat használja az effektek rétegkombinációinak beállításához.

A képeket stiftekre illesztheti. A stift egy hagyományos animációs eszköz. A rajzpapíron három lyuk van. Ezeket a stiftekre ráhúzva biztosítható a rajzok pontos pozícionálása. A réteg stiftje egy relatív pozíciót ad meg a tartalom beillesztéséhez. Minden képhez hozzátartozik a stiftlyukak helye (ha nincs megadva, a program egy alapértelmezésű elrendezést használ),  és a program ráilleszti a képet a réteg stiftjére ezekkel a stiftlyukakkal. A réteget az On pegs: (Stift:) menüvel hozzárendelheti egy saját stifthez, az alapértelmezett rétegcsoportjához tartozó közös stifthez, vagy 13 független közös stifthez is, melyek elnevezése 1-től 9-ig és H-tól K-ig terjed.

Ugyanaz a paraméter több rétegen közösen módosítható, ha bekapcsolja az Apply to actives (Alkalmazd az aktívakra) kapcsolót és úgy változtatja meg a paramétert. A változás az expo-lista összes bekapcsolt rétegére is rákerül. Például, ha szeretné az összes réteget az 1. stifthelyre állítani, kapcsolja be az Apply to archives (Alkalmazd az aktívakra) kapcsolót, majd állítsa be az 1. stifthelyet.

Minden rétegnek van egy alapértelmezett rétegcsoportja, amit akkor használ, ha valamely expo-lista bejegyzés nem definiál másik rétegcsoportot. Az alapértelmezett rétegcsoportot az On group: (Csoport:) mezőben lehet a billentyűzetről megadni, de a Groups (Rétegcsoportok...) gomb is használható.  A rétegcsoport rétegek kombinációja. Az effekt a hozzárendelt rétegcsoportban kiválasztott rétegekre hat. A rétegcsoportokat effektek, kameramozgások és maszkok használják. Effektek és kameramozgások esetén opcionálisan megadható egy rétegcsoport magában az expozíciós lista bejegyzésben is, de maszkok esetén, mivel ezek csak képek, csak az alapértelmezett rétegcsoport használható.

A Level groups (Rétegcsoportok...) gomb megnyitja a Rétegcsoportok ablakát, melyben a rétegcsoportok beállíthatók és kijelölhető a réteg alapértelmezett csoportja.


A rétegcsoportok ablaka

Legfeljebb 127 különböző rétegcsoport használható. A Groups (Csoportok) lista a bal oldalon mutatja az összes rétegcsoportot. Alapbeállításban ezek hexadecimális számokként vannak elnevezve, de ez tetszőlegesen megváltoztatható a Group name: (Csoport neve:) mezőben.

A már használatban lévő csoportok neve előtt egy kis jelzés látszik a listában. Egy még használaton kívüli csoport kiválasztható a Find unused (Keress szabadot) gombbal.

A jobb oldali lista az expozíciós lista rétegeit mutatja. Itt lehet a rétegek kombinációját beállítani a kiválasztott csoportban. A rétegek neve melletti kapcsolókkal lehet azokat a csoportba belevenni. A Clear (Üresre) gomb az összes réteget kivonja a csoportból, az Invert (Fordítsd meg) pedig visszájára fordítja a kijelölést. Az Apply (Alkalmazd) gomb a rétegcsoportba másolja a pillanatnyilag bekapcsolt rétegek kombinációját.

Az OK (Rendben) gombra kattintva az ablakot bezárhatja és az éppen kiválasztott rétegcsoport lesz a réteg alapértelmezésű rétegcsoportja.

Próba

    1. Kattintson a réteg betűjelée egy réteg fejlécén az expozíciós lista ablakában.

    2. Kattintson a Level groups... (Rétegcsoportok...) gombra.

    3. Jelöljön ki egy rétegcsoportot a bal oldali listáról.

    4. Válaszon ki vagy törölje a kiválasztást a rétegek neve előtti kapcsolókkal a jobb oldali listában.

    5. Lépjen ki az ablakból az OK (Rendben) gombbal hogy hozzárendelje a kiválasztott csoportot a réteghez.


14. fejezet

A kameramozgások használata

A kameramozgások nem használhatók a program ingyenes változatában.

Egy hagyományos mozgáspróbánál az operatőr a képeket a végső helyzetükben fényképezi le, a beállítási rajz alapján. Ebben az esetben nincs kameramozgás, vagy a kameramozgást a digitalizáló kamera alatt, a rajzok áthelyezésével érik el.

Esetenként, különösen ha nagy háttérmozgásokat használnak a jelenetben, ez nehézségekbe ütközhet. A Firka programban lehetséges a rajzok mozgatása kamera mozgások segítségével, a programon belül.

A Kamerapálya tervező ablak a Record (Felvétel) gombbal érhető el, ugyanúgy, ahogy a kamerás felvétel. A Camera (Kamera) gombra kattintva az ablak jobb felső sarkában, az ablak bal szélén egy új lista jelenik meg, valamint egy fehér téglalap sötét háttér előtt. Ez a téglalap mutatja a kamera képmezejét.



A kameramozgások ablaka

A rajz helyzetét két vektor határozza meg. Az első vektor a kép alappontjának (pivot) eltolása, a második a kép nagyítását és elforgatását határozza meg.

A Firka program a kameramozgásnak két fő típusát tudja kezelni. Az első típus pozíciók sorozata, melynek mindegyik pontját a fenti két vektor definiálja.

Mivel nehézkes lenne egy hosszú mozgást pozíciók sorozatával megadni, van egy másik útvonal típus is. Ennél a típusnál az útvonalat szegmensek sorozata határozza meg. A szegmens lehet vonal, körív vagy Bezier görbe. A szegmensek végpontjait a fenti két vektor jellemzi, és vannak még további paraméterek is, a mozgás, nagyítás és elforgatás sebességének megadásához.


Ugyanaz a kamerapálya a két különböző üzemmódban

Egy új kameramozgás létrehozásához kattintson a képre, és mozgassa az egeret lenyomott gombbal. Ezzel egy új szegmenst hozott létre, egy egyenes vonalat a két végpont között. Ez a mozgás még nincs eltárolva, egy átmeneti tárolóban van, melyet Overlay camera path (Rátett kameramozgás) névvel illet a program. Ezt a nevet láthatja is a bal oldali listában. Ugyanekkor, néhány új gomb is megjelenik az ablak alsó részén.

Ha a Freehand curve (Szabadkézi görbe) opciót bekapcsolja a kamerapálya létrehozása előtt, egy szabadkézi görbét rajzolhat az egérrel az egyenes vonal helyett.

A mozgás eltárolásához írjon egy nevet a Image: (Alak:) mezőbe, és kattintson a Capture (Fotózd) gombra. Láthatja, hogy az új mozgás felkerül a jobb oldali listára. Ez épp úgy történik, ahogyan a képek teszik, amikor digitalizál. A rátett kameramozgást a Clear (Üresre) gombbal törölheti.


A Fotózd és Üresre gombok

Ha rákattint a vonalra két pont között, kijelöli azt, és elhelyez rajta egy kereszt alakú jelet a kattintás helyénél. Ekkor az alábbi kezelőszerveket láthatja a bal alsó részen:


Kijelölt egyenes pályaszakasz és a kezelőszervei

A bal oldalon a menüben lehet az egyes szakaszokat és a görbe pontjait kijelölni. A Delete (Töröld) gombbal törölhető a kijelölt szakasz. Egy új töréspontot tehet a kijelölt pozícióra a Split (Vágd ketté) gombbal. Az At percent: (Százaléknál:) mezőben pontosan beállíthatja a kijelölés helyét számszerűen is.

Mindezek alatt, a Segment type: (Szakasz fajtája:) gombbal beállítható a szakasz típusa. A Line (Egyenes) egy egyenes szakasz a két pont között. Az Arc (Körív) esetén a kör középpontja elmozgatható, vagy megadható a sugár pontos értéke is a Radius: (Sugár:) mezőben. Van egy Complementer path (Kiegészítő ív) kapcsoló, ezzel az ívet kiegészítő körív választható ki. A Spline (Görbe) egy Bézier görbe, két irányponttal.


A szakaszok három fajtája: Egyenes, Körív és Görbe

Ha szakasz helyett egy végpontot jelöl ki, a kezelőszervek másmilyenek lesznek:



A kijelölt pont kezelőszervei

Ha a kijelölt pont a görbe két nyitott végének valamelyike, a görbe kibővíthető egy új szakasszal és új végponttal az Extend (Bővítsd) gomb segítségével. A Delete (Töröld) gomb törli a kijelölt pontot.

Ha a Locked (Rögzített) kapcsoló aktív, a pont helyben marad, amikor egy szomszédos pont elmozgatásra kerül. Egyébként a pont arányosan elmozdul a másik ponttal együtt, hogy megtartsa a rajta átmenő görbe alakját.

A Key position (Kulcs pozíció) kapcsolóval bármelyik töréspont megjelölhető referencia pontként. Ezek a kulcs pozíciók az expozíciós listába írhatók. A kulcs pontok közt lehet mozgásokat végezni és a mozgás csak ezeken a pontokon állhat le.

A referencia pontok betűjelei az ABC betűi, A-tól to P-ig. Az A pont mindig az egész görbe kezdőpontja.

Az X:, Y:, Scale: (Méret:), Angle: (Elfordulás:) mezők mutatják egy pont helyét, nagyítását és elfordulását. A távolsági méretek egysége a kamera képmező függőleges méretének fele, ami 1.0-ként értelmezett. A (0,0) pozíció a kamera képmezejének középpontja. Az Elfordulás fokokban van megadva.

Minden ponthoz beállítható a Motion (Mozgás), a Scaling (Nagyítás) és a Rotation (Forgás) sebessége. A sebességek relatív értékek a többi pontban megadott sebességekhez viszonyítva. Például ha az egyik pontnál 100 valamelyik érték és a másiknál 50, akkor abban a pontban, ahol 100 az érték, a mozgás sebessége a kétszerese lesz az 50-es ponténak. A görbére berajzolt kis merőleges vonalkák a mozgás egyes képkockáira eső kamerapozíciókat mutatják.

A kijelölt pont elmozgatásához kattintson a pontba rajzolt kis négyzetre az egérrel és vontassa azt. Az egér jobb gombjával kattintva az összes pont együtt mozog, a középső egérgombbal pedig csak kijelölheti a pontot, anélkül hogy elmozgatná.

A kijelölt pontból egy T alakú nyél nyúlik ki, egy elmozgatható ponttal a végén. Ez a méret és elfordulás vektora az adott pozícióban, elmozgatásával ezeket a paramétereket lehet változtatni. Körülcsavarhatja a nyelet a pont körül többször is, ha 360 foknál nagyobb elfordulást akar beállítani.


A nyél 360°-nál nagyobb elfordulással

A kamerapálya átkonvertálható a másik típusára, vagyis pontsorozattá a Convert to points (Alakítsd pontokká) gombbal. A pontsorozatoknál nincsenek szakaszok, csak pontok. Az Insert, Extend és Delete (Szúrj be, Bővítsd és Töröld) gombok használhatók pontok hozzáadására és törlésére. A kulcs pontok ugyanúgy beállíthatók ennél a kameramozgás típusnál is.

Az alábbi beállítások nem az egyes pontokhoz vagy szakaszokhoz tartoznak, hanem magához a kameramozgáshoz:

Amikor kameramozgás és zoom van együtt, egy, a kompozitálásban jól ismert probléma jelentkezik: a mozgás látható sebessége függ a képmező nagyításának mértékétől, vagyis egy egyenletes sebességű mozgás gyorsulónak látszik. Ennek kiküszöbölésére használható a Balanced motion (Kiegyenlített mozgás), mely a mozgás sebességét egyenlíti ki, valamint a Balanced scaling (Kiegyenlített nagyítás) kapcsoló, mellyel a nagyítás sebessége lesz kiegyenlített. Általában együtt érdemes őket használni.

Az elfordulás képes követni a kameragörbe irányának változásait, ha a Relative rotation (Relatív elforgatás) be van kapcsolva. Például, ha egy autó mozog az úton, az orra mindig a mozgás irányába néz, vagyis a kocsi elfordulása követi az útvonalat.

Alaphelyzetben a mozgáspálya a képet, és nem a kamerát mozgatja, de a beállítási rajzokon általában a a kamera képmező útját adják meg. Hogy ezt az információt felhasználhassa, kapcsolja be a Field motion (A képmező mozog) kapcsolót. Ezután ráillesztheti a mozgás görbéjét a képméreten ábrázoltra, és a kamera fog a megadott útvonalon végigmenni.

Egy jelenetet interlace módban is renderelni lehet, ha a cél formátum váltottsoros videó. Ebben az esetben a kép minden második sora időben fél képkockával eltolódik. Az Interlaced motion (Váltottsoros mozgatás) kapcsoló a kamerapozíciók számításához engedélyezi ennek az időbeli eltolásnak a használatát a váltottsoros félképekhez.

Az Apply 3D (3D érvényesítése) kapcsoló engedélyezi, hogy a kamerapálya a rétegeket a térbeli 3D Z mélységük figyelembe vételével mozgassa. Egyébként minden réteget azonosan mozgat.

A Pan & Scan (Képalak) egy különleges beállítás: ha a filmet két különböző képmező formátumban kell renderelni, például van egy szélesvásznú és egy 4:3 változat is, szükséges lehet, hogy bizonyos kameramozgások eltérőek legyenek a két esetben. A megadott Unchanged field: (Változatlan képalak:) formátumban a kameramozgásnak semmilyen hatása nem lesz. A Moved field: (Elmozgatott képalak:) esetén pedig a kameramozgás teljesen hatni fog. Ha a képmező formátuma mindkettőtől eltér, az eredmény interpolált lesz.

A Picture relative view (Képhez viszonyított nézet) kapcsolóval a mozgáspálya megjelenítése megváltozik, és az lesz követhető, ahogyan a képmező mozog a mozgáspálya mentén. Ebben az esetben a pálya aktuális pontja mindig a képmező közepére kerül.

Miután a mozgáspálya lefotózásra került, vissza lehet menni az expozíciós listához a kameramozgás beírásához. Amikor egy mozgást az expo-listába ír, meg kell adnia mozgás kezdő és vég kulcspontjának betűjelét (A, B, C..). Ehhez írjon egy / (slash) karaktert a kameramozgás neve után, majd írja be a kezdő és végpont betűjelét. Például, ha a mozgás neve cam1, és A-ból B-be akar mozgatni vele, akkor írhatja azt, hogy cam1/A-B or cam1/AB. Ha a mozgást egy pozícióban akarja leállítani, írhatja úgy, hogy cam1/A vagy cam1/A-A például. Ha a /2 szöveget is odaírja a betűjelek után, a mozgás két kockánként fog lépkedni. Ez akkor hasznos, ha az animáció is két kockánként lépked. Lehetséges ennél bonyolultabb kombináció is: a /12 egy váltakozó 1 és 2 kockás mozgatás (121212...), és a /23, /3, /34, /4 és /45 módok hasonló logika szerint jelentenek többkockás léptetéseket.

Normál esetben a mozgás az őt tartalmazó réteg alapértelmezett rétegcsoportját fogja mozgatni. De lehetőség van arra is, hogy megadja egy rétegcsoport nevét. Ehhez egy szóköz karakter után írja be a rétegcsoport nevét a név utolsó elemeként. Például, egy érvényes névmegadás lehet a cam1/C 02, vagy cam1/D-B/2 pan - a második esetben a mozgás két kockásan léptet, és a valamelyik rétegcsoport előzőleg át lett nevezve a 'pan' névre.

Azért, hogy a folytonos mozgás lehetséges legyen (például mozgás A-ból B-be, majd azonnal B-ből C-be) a mozgáspálya első pontja mindig a kezdő kulcspont, az utolsó kocka pedig mindig egy képkockával a végpont előtt van. A végpontot nem éri el a mozgás. Ha azt akarja, hogy a mozgás vége pontosan a végpontban legyen, írja be a mozgáspályát egy képkockával rövidebbre, és írjon be a vége után egy kockányi álló pozíciót a végpontban.

Ha egy réteget egynél több kameramozgás mozgat, a mozgások összegződnek. Ez a legalsó rétegtől fölfelé történik. A mozgások expo-listabeli sorrendje lényeges.

Miután beírta a mozgást az expo-listába, menjen vissza a kameramozgás ablakba. Itt kapcsolja be a By xsheet position (Az expo-lista szerint) kapcsolót. Amit ekkor lát, az nagyon hasonló a vetítő ablakhoz, a jelenet egy képkockáját láthatja és a bal oldali listán megjelenik a rétegek tartalma.

Ha egy rétegre kattint a listán, annak tartalmát a program kiemeli a képen. Ha kétszer kattint, megnyithatja a réteg tulajdonságainak ablakát. A kép alatti hosszú tolókával a jelenet tetszőleges képkockájára ugorhat. Belezoomolhat a kijelzésbe, ugyanúgy, ahogy a képfelvételnél lehetett.

Ha a kijelölt réteg egy kameramozgást tartalmaz az aktuális képkockán, a pályagörbe megjelenik a képkocka tartalma felett. A pozíciók elmozgathatók, új pontok hozhatók létre, változtathatók a sebességek, és az eredmény azonnal látható a jelenetben. Ahogy mozgatja a kamerapályát, az általa mozgatott képek is vele mozognak az aktuális képkockán.

Ha a kijelölt rétegben stift van beállítva, az is látható és áthelyezhető, és a hozzárendelt képek is vele mozognak.

Az egyes rétegek 3D pozíciója, Z iránybeli helyzete és dőlése beállítható a Level's 3D position (Réteg 3D helyzete) gomb megnyomása után. A Keep original scale (Őrízd meg az eredeti méretét) kapcsolóval biztosítható, hogy a kép mérete ne változzon a Z irányú pozíció megváltoztatásakor.

Ha van a jelenethez beállítási rajz, az rátehető a megjelenített képre a Drawing: (Rajz:) névmezőbe írva. A bal oldali listán ez a rajz Overlay picture (Rátett kép) néven jelenik meg. Ez a saját stiftjével mozgatható.

Próba

    1. Készítsen egy expozíciós listát egy egyszerű animációval.

    2. Kattintson a Record (Felvétel) gombra az expozíciós lista ablakában.

    3. Katitntson a Camera (Kamera) fülre az új ablak jobb felső sarkánál.

    4. Kattintson az ablak kijelzési felületére és mozgassa az egeret lenyomott gombbal. Ezzel egy egyszerű mozgáspálya jött létre a Rátett kameramozgásban.

    5. Írjon be egy nevet az Image: (Alak:) mezőbe.

    6. Kattintson a Capture (Fotózd) gombra. Egy új kameramozgás jön létre az adatbázisban.

    7. Menjen vissza az expozíciós listára, és írja be az új nevet egy rétegbe (eA réteg).

    8. Ekkor a mozgás az összes réteghez tartozik. Ahhoz, hogy kiválassza a mozgatandó rétegeket, kattintson a kameramozgást tartalmazó réteg fejlécén (eA). Kattintson az új ablakban a Level groups...(Rétegcsoportok...) gombra és válassza ki a rétegcsoportot és jelölje be annak rétegeit.


15. fejezet

A hang szerkesztése

Dialogs framing, cutting sound

A hang szerkesztő, hasonlóan a kameramozgásokhoz, a Record (Felvétel) ablakból érhető el. Itt az ablak jobb felső sarkában a Sounds (Hangok) fülre kattintva jelenik meg a kezelőfelület. Kattintson egy meglévő hangra a jobb oldali listában, ekkor annak hullámformája megjelenik a kijelző mezőben.


A hang szerkesztés ablaka

A hang egy részlete kijelölhető, ha a hullámformára kattint és az egeret lenyomott gombbal mozgatja. A kijelölt részlet meghallgatható a hullámforma alatti vetítő gombokkal. A vetítő gombok alatti kezelőszervvel a jelenet vetítésénél megszokott módon lassítható vagy gyorsítható a lejátszás. Ha egy meglévő kijelölésen belül annak széleihez közel kattint, a kijelölés széle áthelyezhető, egyéb esetben egy teljesen új kijelölést hoz létre. A kijelölés helye és mérete számszerűen is beállítható a Block begin: (Blokk kezdete:) és Block length: (Blokk hossza:) beviteli mezőkkel. A pozícionálás egységét, mely lehet minta, kocka vagy másodperc, az Align to (Illeszd:) menüvel lehet beállítani.

A kijelzett hullámforma a kameramozgásnál illetve felvételnél leírtakkal azonos módon nagyítható és pozícionálható az egérrel, illetve a numerikus billentyűzet gombjaival. Az ablak jobb alsó sarkában egy tolóka mutatja a nagyítás (zoom) aktuális állapotát. A hullámformán egy beosztás láthatható, mely a nagyítás mértékétől függően a másodperceket vagy a képkockákat mutatja.

A hullámforma alatt, a kijelzőn belül, ha kellően nagy a hang nagyítása, két címke látható, Phonemes (Hangzók) és Words (Szavak). Ezek vízszintes sorában kattintva a kijelölt pozícióhoz betűjelzéseket lehet beírni billentyűzetről. Célszerű a szavak sorába is csak rövid (maximum 5 karakteres) szavakat írni, a hosszú szavakat több szótagra szétbontva. Beírás közben a Fel és Le billentyűkkel lehet a beírási pozíciót egy kockával előre és hátra mozgatni, és a Tab billentyűvel lejátszható a beírási pozíció kb. 1/10 másodperc hosszúságú környezete, ez segíti az egyes hangzók pontos helyének megtalását.

A Capture (Fotózd) gombbal az Image: (Alak:) mezőbe írt néven eltárolható a kijelölt hangrészlet. A Print gombbal kockák szerint kinyomtatható a hang a hozzá beírt hangzókkal és szavakkal.

A program a magánhangzókat képes önállóan is felismerni, ez az Analyze (Elemezd) gombbal végezhető el a kijelölt részletre. Az elemzés eredménye a Hangzók és a Szavak sorok közti sorba kerül, ez a sor kézzel nem módosítható. Ha bekapcsolja a Learning mode (Tanulás mód) kapcsolót, a Hangzók sorba beírtakat a program elemzi, és finomíthatja felismerő képességét. A hangzófelismerés alapbeállítását a Forget (Felejtsd el) gombbal lehet visszaállítani.

A Clear: Phonemes (Töröld: Hangzók) gombbal a Phonemes (Hangzók) sor és az elemzés eredménye, a Clear: Words (Töröld: Szavak) gombbal a Words (Szavak) sor tartalma törölhető, mindkét gomb a kijelölt részleten hat.

A Base name : (Bázis neve) mezőbe beírt néven megjelöllhető a hang egy pozíciója.

A New base left (Újat balról) gombbal a kijelölés kezdetén, míg a New base right (Újat jobbról) gombbal a kijelölés végén jelölhető meg a hang. Ez a bázis pozíció felhasználható az expo-listában a hang kezdőpontjaként. Ehhez az expo-listában a hang neve után egy törtvonal (/) jelet és a bázis nevét kell beírni. A bázist a hullámformán egy függőleges csík és a neve mutatja, ez az egér bal gombjának lenyomásával a hangon belül elmozgatható. Ha a bázist csak kijelölni akarja, használja az egér jobb oldali gombját. A kijelölt bázis átnevezhető a Rename (Nevezd át) gombbal, illetve a Remove (Töröld) gombbal törölhető. A Fit block (Illeszd rá) gombbal egy meglévő kijelölés széleit lehet a legközelebbi bázisokig kiterjeszteni.

A Fragment (Darabold) gombbal egy hang automatikusan szétdarabolható, például akkor, ha valamilyen egyben megkapott hangot kell jelenetekre szétvágni. A menüben két lehetséges üzemmód használható: az At base points (Bázispontoknál) a bázispozíciók szerint vágja szét a hangot, míg a By timecode list (Timecode lista szerint) egy külső fájlban eltárolt timecode lista alapján dolgozik. Ilyen listát a Playlist (Vetítési lista) ablakból exportálhat az ott beállított jelenetlistából. A program automatikusan elnevezi és létrehozza a hang szétvágott darabjait.

Try it

    1. Open an empty exposure sheet.

    2. Load a sound using the Actions tab and Load image button.

    3. Click on the Record button, and on the Sounds tab at the upper right corner of the new window.

    4. Click on the loaded sound in the right hand side list. Its waveform appears on the display.

    5. Select a region inside of the sound with the mouse.

    6. Play it with the play (small triangle) button.


16. fejezet

A program kezelőfelületének személyre szabása és egyéb beállítások

Hogyan módosítsuk a gcnf fájl beállításaitr?

Az ablakok tetszőlegesen átméretezhetők, a beállításokat, beleértve a belső felosztásokat is, a program megjegyzi, csakúgy mint a vetítés és a digitalizálás beállításait. Ha ennél nagyobb mértékben akarja ízlésének megfelelően átformálni a kezelőfelületet, akkor egy tetszőleges szövegszerkesztőbe olvassa be a program könyvtárából nyíló var alkönyvtárban található gcnf nevű adatfájlt.

A beállítások a fájlban [név] [érték] alakúak, egy sorba egy beállítás írható. A szöveg egészsoros megjegyzéset is tartalmazhat, ezek a sorok a # jellel kezdődnek.

a kezelőfelületi témák a w-themes, l-themes, m-themes vagy a-themes alkönyvtárakban (a különböző operációs rendszerekhez) ugyanolyan formátumúak, mint a gcnf fájl. Általában egy téma fájl módosítás nélkül használható másik operációs rendszer alatt is, ha nem használ olyan szín vagy betűtípus beállításokat, amelyek csak az adott operációs rendszerben értelmezettek.

A grafikus kezelőfelület alapelemei a gcnf-ben és a kezelőfelületi téma fájlokban:

    canvas

      az ablak háttere, alapszín,

    label

      a szöveges feliratok,

    button

      a nyomógombok,

    control

      a kapcsolók (bejelölhető mezők, checkboxok),

    scrollbar

      görgetősávok, tolókák,

    input

      szöveges beviteli mezők nevekhez és számokhoz,

    list

      listadobozok,

    display

      vetítő felületek, kijelzők,

    header

      az expo-lista rétegeinek fejléce,

    sheet

      az expo-lista tartalma,

    cursor

      az expo-lista és más listák kurzora (kijelölt eleme),

    sizer

      az átméretező kezelőszervek,

    help

      a szöveges segítség ablaka és szövegei,

Az alapelemek különféle jellemzői módosíthatók, a módosító nevet az alapelem nevéhez a "." (pont) karakter kapcsolja. Például:

A módosítókat tetszőleges sorrendben lehet beírni egymás után és bármelyik el is hagyható.

sheet.select.style raised

A módosítók:

    frame
      a keret vastagsága, lehet szám, vagy a "thin" vagy "fat" vagy "none" szavak (ezek előre definiált méretek)

    style

      a keretezés stílusa, lehet "none", "solid", vagy "raised", "sunken", "raisedsunken" vagy "sunkenraised" a különböző 3D keretezési stílusokhoz.

    complexity

      az ábrázolás bonyolultsága, lehet "poor", "normal" vagy "fancy".

    font

      a feliratok betűkészletének neve, mérete és egyéb stílusjellemzői.

Az alábbi alapszínekre lehet hivatkozni:

    background

      a háttér színe, ez az alapértelmezés,

    foreground

      a háttérszínre rajzolt dolgok színe,

    text

      a szövegek színe,

    highlight

      a kiemelések színe,

    leftedge

      a bal oldali 3D keret színe,

    topedge

      a felső 3D keret színe,

    rightedge

      a jobb oldali 3D keret színe,

    bottomedge

      az alsó 3D keret színe,

    block

      az expozíciós listában a kijelölt blokk háttérszíne,

    blocktext

      az expozíciós listában a kijelölt blokk szövegszíne,

További módosítók:

    window

      normál ablakok, ez az alapértelmezés,

    dialog

      párbeszédablakok - hibaüzenetek, fájlkezelés ablakai,

    first

      az expo-listában a mozgásfázisok első kockája,

    select

      aktív (lenyomott) kezelőszerv.

Az alapértelmezés arra értendő, ha az adott komponens neve nincs megadva a névben. A gcnf fájlban több példát is láthat a különféle beállításokra. A nem definiált elemek beállításai az alapértelmezésű elemük beállítását veszik át.

A betűkészletekről: egyszerre több 'font' készlet is beállítható, de az a legjobb, ha ezek a betűkészletek azonos karakterkódolást használnak. Ez az újabb rendszerek esetében az UTF-8 kódkészlet. A programhoz léteznek letölthető konfigurációs fájlok a kódkészletek meghatározásához. A program először a charmaps alkönyvtárban keres egy, a nyelvi beállítás első négy betűjével egyező nevű kódkészletet. Például, ez 'engl' az angol, és 'hung' a magyar nyelv esetén. Ha ilyet nem talál, megnézi az mscf nevű fájlt. Ha ez is hiányzik, akkor a rendszer nyelvi beállítása alapján megkísérel egy szabványos kódtáblát betölteni a charmaps alkönyvtárból (például, a '8859-2.cst' nevűt az ISO 8859-2 karakterkészlethez). Ha ezzel is kudarcot vall, egy 7 bites ASCII kódolást fog használni, különleges karakterek nélkül.

A szinek megadásához az összes rendszer alatt használható a #RRGGBB alakú hexadecimális forma. Az oprendszer-specifikus színnevek használata nem javasolt azért, hogy a fájlok kompatibilisek maradjanak a többi rendszerrel is. Viszont az alábbi színnevek használata is lehetséges:

A színek nevei Linux alatt:

A színek megadása rendszerfüggő, Linux alatt az X-Window szabványos színnevei használhatók, úgy mint más programok konfigurációs fájljaiban szokásos (pl. black vagy #001030). A használható színneveket a showrgb shell paranccsal lehet kilistázni. A betűkészleteknél az X-Window szabványos font megadását is lehet használni.
A szinek nevei Windows alatt:

Windows alatt a színérték 16-os számrendszerben BBGGRR sorrendben, illetve a Windows alapszínevel adható meg:
    activeborder
    activecaption
    appworkspace
    background
    btnface
    btnhighlight
    btnshadow
    btntext
    captiontext
    graytext
    highlighttext
    highlight
    inactiveborder
    inactivecaptiontext
    inactivecaption
    menutext
    menu
    scrollbar
    windowframe
    windowtext
    window
A színek Amiga számítógépeken:

Az Amiga rendszerben a színpaletta indexek használhatók - a 8 Workbench színre a ~ (hullámvonal, tilde) karakter írandó a számérték elé -, vagy ezek a színnevek:
    blockpen
    detailpen
    textpen
    shinepen
    shadowpen
    fillpen
    filltextpen
    backgroundpen
    highlighttextpen
    bardetailpen
    barblockpen
    bartrimpen
Ezeket a beállításokat nem lehet a fentebb írt módosító nevekkel kombinálni!

Egyéb beállítások:

workscreen

    Az ablakok kezelőfelületének vetítési tulajdonságait lehet vele beállítani. Az itt használható beállítások erősen függenek az operációs rendszertől és a hardvertől is, ezért javasoljuk, hogy lépjen kapcsolatba a Szerzővel, ha ezeket a beállításokat módosítani akarja.

playscreen

    A vetítési tulajdonságok egész képernyős vetítés esetére.

language

    a használt nyelvi fordítást állítja be. Az alapértelmezés az Angol. A program újabb változataiban a használt nyelv a kezelőfelületen belülről állítható, így ez a beállítás már elavult. Ha mégis szükséges, a magyar nyelv beállításához a var/langs alkönyvtárba kell bemásolni a hungbase.lng és hunghelp.lng bővítéseket, és a gcnf fájlba be kell írni ezt a beállítást: language magyar

path

    Ezzel a beállítással a var és movies alkönyvtárak helye átirányítható a számítógép fájlrendszerén belül. Ez hálózaton keresztül is megtehető, akár egy másik számítógépre is. A var alkönyvtárban csak az azon belüli alkönyvtárak kerülnek átirányításra, tehát a gcnf konfigurációs fájl, a rendszer beállításai és az eltárolt utolsó állapot - az ablakpozíciók, a program állapotai és beállításai - nem kerülnek átirányításra (lásd még a hálózati használatot is).

cache

    Egy merevlemezes cache alkönyvtárat ad meg, hogy a program a nagyméretű képeket merevlemezen tartsa a memória helyett. Használja a cache pixelszám méret útvonal formátumot, megadva egy kép pixeleinek maximális számát, a maximális tömörített helyfoglalást bájtokban, valamint a cache alkönyvtár elérési útvonalát. A méretadatokhoz használhat K (Kilo) és M (Mega) utótagot a szám után, szóköz nélkül. Egy példát láthat ennek használatára a 3. fejezetben is.

capture

    Ezzel az opcióval a digitalizáló eszközök különféle beállításait lehet megadni. Linux alatt a video for linux (v4l vagy v4l2) és gphoto2 eszközök egyes paraméterei állíthatók be ilyen módon. Lépjen kapcsolatba a szerzővel, ha azt gondolja, hogy a digitalizálójához erre van szüksége. Az alapértelmezett gcnf fájl tartalmaz egy kikommentelt  capture sort példaként. A sor első # karakterének kitörlésével válthatja ezt megjegyzésből aktívvá.


17. fejezet

    A program használata hálózaton

Ha egynél több azonosító kóddal rendelkezik, és a Firka programot helyi hálózaton akarja használni, vagy ha a gépén egynél több operációs rendszer van

Ha a Firka programot egynél több számítógépen akarja használni, vagy egynél több operációs rendszerrel, akkor meg kell oldania a következő problémákat:

A különféle operációs rendszerek különféle futtatható fájlokat igényelnek. Tehát készítenie kell indító könyvtárakat külön minden operációs rendszer számára. Ha a programot hálózaton akarja használni, a legjobb, ha minden gépre külön alkönyvtárakat készít. Linux alatt, szimbolikus linkek segítségével a hálózaton keresztül hivatkozhat a program tárolási helyére, így elegendő a programot egyetlen példányban tárolni. Windows alatt ez nem lehetséges, a legjobb, ha a programnak minden gépen tárolja egy példányát. Általában a különböző operációs rendszerek eltérő gcnf és más konfigurációs fájlokat igényelnek, ezért ezek a fájlok nem kerülnek átirányításra a path konfigurációs parancson keresztül.

OEgy közös adatbázisban a mozik, az adminisztrációs és információs adatok, mint az azonosító kódok, nyelvi fájlok, kézikönyvek egy közös helyen tárolhatók. Ez lehet egy fájlszerver gépen, mely nagy és gyors tároló kapacitással rendelkezik. Egy ilyen rendszer az alábbi módon készíthető el:

    Futtassa a programot egyszer, hogy az megcsinálhassa az alkönyvtárait.

    Másolja át a var és movies alkönyvtárakat minden tartalmukkal együtt a végső helyükre (hívjuk ezt a helyet báziskönyvtárnak).

    Szerkessze a gcnf szövegfájlt (az eredeti helyen lévő var alkönyvtárban), és adja hozzá a path [báziskönyvtár] sort a báziskönyvtár hálózati elérési útjával. Például Windows alatt egy érvényes útvonal ilyesféle lesz:

      path //studioserver\ntd\firka

    ha a szerver hálózati neve studioserver és az elérési út is érvényes.

    Készítsen alkönyvtárakat minden gépen a Firka futtatható programmal. Készítsen egy var alkönyvtárat is és másolja át beléjük a meglévő var alkönyvtárban található fájlokat (gcnf, mscf).

Ha különböző hozzáférési jogosultságú kódjai vannak, esetleg egyes célokra kijelölt gépeket akar használni. A használatra vonatkozóan korlátozásokat állíthat be és a program mindig kiválasztja a korlátozásokhoz legjobban illeszkedő kódot. Linux alatt némi szervezési munkával korlátozhatja az egyes felhasználók hozzáférési jogait. (Amennyiben Windows-os hálózatot használ Linux alapú szerverrel, ezt szintén megteheti). Ehhez készítsen egy ASCII szövegfájlt a korlátozandó gép var alkönyvtárába. A fájl neve tilt (nem tilt.txt!). A fájl tartalmazza a korlátozásokat, minden sor egy kulcsszót tartalmazzon.

A tilt fájlban használható korlátozó kulcsszavak:

    write_movie

      a felhasználó nem tud mozit létrehozni, törölni és módosítani.

    write_scene

      a felhasználó nem tud jelenetet létrehozni, törölni és módosítani.

    write_xsheet

      a felhasználó nem tudja elmenteni a szerkesztett jelenet változásait.

    write_objects

      letiltja az alakok (képek, hangok stb.) külső fájlba mentését.

    write_to_file

      letiltja a jelenetek külső fájlba mentését.

    read_from_file

      letiltja a jelenetek betöltését külső fájlból.

    print

      nem lehet nyomtatni.

    digitize_picture

      nincsenek képdigitalizálási funkciók.

    write_picture

      tiltja a képek szerkesztését (digitalizálás és rajzolás),

    edit_movements

      tiltja a kameramozgások szerkesztését.

    administration

      tiltja a program egyes beállításainak módosítását, nem lehet kódszámot sem beírni.

Vannak előre definiált kombinációk az alap felhasználó típusokra:

    operator

      Mozgáspróba operatőr, a mozik módosítása korlátozott.

    painter

      Kifestő felhasználó, a színek, kamera mozgások, mozi, jelenet és expo-lista műveletek, fájlműveletek korlátozottak.

Ezekkel a korlátozásokkal megoldható a különböző kódszám típusok használata. Ha egy gépet mozgáspróba munkahelynek használnak, beállíthat egy line-tester korlátozást, hogy megakadályozza a kifestő és a renderelő kódok felhasználását. Szintén, egy kifestő munkahelyen megakadályozható a renderelő vagy mozgáspróba kódok lefoglalása a painter kulcsszóval, és ugyanígy, egy renderelő munkahely megvédhető a renderer kóddal.

A tilt fájl további felhasználási lehetősége, hogy szabályozható az, hogy a felhasználó hány azonosító kódot használhat az adott gépen. Ez azért fontos, mert egy kezdő felhasználó a program többszöri elindításával lefoglalhat magának véletlenül több azonosító kódot is, kirekesztve ezzel az egyéb felhasználókat. A módszer lényege, hogy a programnak ahhoz, hogy elindulhasson, meg kell szereznie egy kulcsot, amit még senki más nem használ. A kulcsok 0-tól 255-ig számozottak. A tilt fájlban egy vagy több kulcs is megadható, ezek

*szám

alakú sorok. Ha egy megadott kulcsot valaki (az aktuális usert is beleértve) már használ a rendszerben, akkor a program nem indul el.

*user

*user.host

Ezekkel a sorokkal felhasználónév és számítógépnév szerint tilthatjuk meg a többszörös hozzáférést a kulcsokhoz. Az első esetben ugyanazzal a felhasználónévvel csak egy példányban lehet a programot elindítani, a második esetben több példányban is, ha különböző számítógépekről indítják a programot, de egy gépről ilyenkor is csak egy program indítható.


Függelék

Hardver és szoftver kompatibilitás


Operációs rendszerek:

    Amiga: OS 2.0 és felette (3.0 ajánlott), m68k,

    Windows: Windows XP és felette, x86 vagy x86-64, win32 vagy win64 kompatibilis.

    Linux: glibc 2.1 és felette, X11, x86 vagy x86-64.

    OSX: 10.5 és felette, PowerPC vagy x86.

    A Firka program opcionálisan képes a zlib és a libpng nyílt forráskódú programkönyvtárakat használni, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ezek Linux alatt általában a rendszer alapfelszereltségéhez tartoznak, más operációs rendszereknél pedig internetes forrásból (a készítők weboldalairól például) feltelepíthetők.

Számítógép hardver:

    A Firka egy régóta fejlesztett szoftver és eredetileg úgy tervezték, hogy nagyon szerény környezetben is működjön. Úgyhogy nincsenek igazán megkötések. Természetesen a gyorsabb számítógép és a több memória jobb. A Firka képes kihasználni a több processzormag adta lehetőségeket is.

Képdigitalizáló eszközök:

    Amiga: VidiAmiga 12RT, VidiAmiga 24RT, VidiAmiga 24RT Pro, VLAB,

    Windows: TWAIN eszközök (szkennerek), Video for Windows kompatibilis képfelvevő kártyák, TV tuner kártyák, firewire kártyák, webkamerák, Blackmagic Design Intensity és Decklink kártyák.

    Linux: Fast MovieMachine II, Video for Linux (v4l és v4l2) kompatibilis kártyák és webkamerák, firewire kártyák, Blackmagic Design Intensity és Decklink kártyák, GPhoto2 kompatibilis fényképezőgépek.

    OSX: Quicktime kompatibilis kártyák és webkamerák, Blackmagic Design Intensity és Decklink kártyák.

Egyéb eszközök:

    Windows, Linux, OSX: Wacom nyomásérzékeny tábla.


Vége.